2017. augusztus 14., hétfő

DÉLELŐTT | 
Álapostolok, hamis szolgák

2Kor 11:1-15; Kulcsige: „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat.”

Az álapostolok és csaló munkások számtalan, nagy csoda-élmény megtapasztalására hivatkoznak – Krisztus munkásai csak a Golgotáról felhangzó „Elvégeztetett!”-re. A csaló munkások nem tudnak maguknál alkalmasabbat a feladatra – Krisztus munkásai nem tudnak maguknál méltatlanabbat. A csaló munkások munkálkodnak, mert emberi ösztönök, hagyományok és elvárások követelik ezt tőlük – Krisztus munkásai munkálkodnak, ha e földön minden és mindenki tiltja is őket. A csaló munkások jövedelmet remélnek, jutalmat várnak – Krisztus munkásai még az életüket is készek odaadni. A csaló munkások szeretik, ha szolgálják és kiszolgálják őket – Krisztus munkásai szolgálatra törekszenek. A csaló munkások mindenütt otthon érzik magukat, csak az igazak közösségében nem – Krisztus munkásai olyan lelkülettel bírnak, mely számára az igazak közösségén kívül e földön minden közeg idegen. Az álapostolok és csaló munkások vége cselekedeteikhez méltó lesz – Krisztus munkásainak vége a Krisztus cselekedetéhez lesz méltó. Te kinek a nevében, és miért munkálkodsz?

Kiss Lehel

DÉLUTÁN | 

Felkészülés és engedelmesség

1Móz 31:13: „Én vagyok Bétel Istene, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most indulj, menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!”

Jákób élete egy újabb fordulóponthoz érkezett. Ő maga nem tud erről. Apósa zsarnokoskodása alatt mintha elvesztette volna a tér- és időérzékét. Dolgozik keményen, szaporodik is a gazdasága. Sokkal több van már, mint amennyit kért (28:20-22). Hogy miért van több? Mert az Úr, az általa tett fogadalma előtti éjjelen ezt a többet ígérte neki. Isten úgy látta jónak, hogy húsz év elteltével emlékeztesse Jákóbot. Ebben az emlékeztetésben ott van a tanács és a bátorítás is. Nem azt mondja Isten, hogy „most indulj”, hanem azt, hogy „készülj”. Jákób idegen földön volt. Innen mennie kellett, de erre az útra fel kellett készülnie. Kedves olvasóm, a te helyed, polgárjogod a mennyben van. Ez a föld csak ideiglenes tartózkodási hely. A mi Megváltó Úr Jézus Krisztusunk is csak egy bizonyos ideig volt ezen a földön, s amikor visszament az ő dicsőségébe, kijelentette a ránk vonatkozó akaratát és ígéretét: „… magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14:3/b). Hogy mikor jön el az indulás ideje? Nem tudjuk. Az Úr Jézus felénk intézte a felszólítást: „Ti is legyetek készen…” (Lk 12:40). Ha még nem vagy készen, kezdj el még ma este készülni!

Mátis Csaba

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?