2017. július 25., kedd

DÉLELŐTT | 
A keserűség gyökere

Kulcsige: Zsid 12:15 „Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.”

Akik egy keveset is foglalkoztak földműveléssel, jól tudják, hogy az elültetett hasznos növények mellett, előbb utóbb felüti fejét a haszontalan vagy éppen kártékony gyom is. Sajnos a jelenség nem ismeretlen a lelkünk szántóföldjén sem, és ha nem akarjuk, hogy kárt tegyen bennünk, vagy talán még másokban is, akkor elsősorban vigyáznunk kell. A keserűség gyökere úgy tud erőre kapni, ha észrevétlenül elhajlunk Isten kegyelmétől. Mit jelent ez? Mikor hívő életünket elkezdjük saját erőnkből megélni, mikor már a törvények irányítanak és nem Isten Szent Lelke. Ilyen esetekben jut el az ember oda, hogy belefárad a hívő életbe, képmutatóvá válik, ilyenkor van az, hogy megkeseredek a gyülekezet felé, mert engem nem értenek meg, nem értékelnek, nem látják, milyen nagy munkát végzek.

Sajnos a gyakorlat azt is mutatja, hogy az ilyen megkeseredés ragályos, mindig akadnak hasonló „táptalajú” emberek, akikben növekedni tud e gyom. Törekednünk kell az ilyen fajta gyökerek mielőbbi eltávolítására, és hagyni, hogy Isten kegyelme megújuljon életünkben.

Ma reggel mit jelent számodra Isten kegyelme?
Van-e bármilyenféle keserűség benned emberek, vagy helyzeted iránt?

Sipos Dénes

DÉLUTÁN | 

Ítélet a filiszteusok felett

1Sám 5:1-12

A honfoglalástól kezdve Izráelnek a legnagyobb riválisa és bűnre csábítója Filisztea volt (lásd a Bír 14.-16. fejezeteit). A filiszteusok technikai felkészültsége és harci eszközei modernebbek voltak, mint a zsidóké. Az izráeliták oda jártak még a kapáikat és kaszáikat is megélesíttetni (1Sám 13:19), Dávid mégis legyőzte őket. Igénkben az áll, hogy Isten emberi kéz segítsége nélkül is képes megmutatni hatalmát a bálványok és a bálványimádó népek fölött. Dágon isten szobrát nem emberi kéz törte össze, hanem ő.

Ahol Isten megjelenik, ott a bálványoknak bukniuk kell. A technikai előny ma is nagy választóvonal a népek között. A nyugati világ technikai fölénye nagy csábító erő nekünk szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező keletieknek. Csodálói vagyunk az ott lévő hatalmas választéknak. Hívő szülők alig képesek ellenállni annak a nyomásnak, ami gyermekeik felől rájuk nehezedik a mindig újabb és újabb okos telefonok, tabletek, szórakoztató elektronikai eszközök láttán. De egyszerűen az anyagias értékrend miatt is, ami a szívet rabul ejti. Már-már kielégíthetetlenek ezek a vágyak. Pedig gyermekeinkre, sőt ránk is igaz, hogy ahol a mi kincsünk, ott van a szívünk is (Lk 12:34).

Azonban napi szinten már alig érzékeljük a technika kétélűségét. Hiszen nem csak könnyebb, érdekesebb és kellemesebb élet ígéretével kecsegtet, hanem ugyanerre a technikára épül például a hadiipar is, ami viszont folytonosan fenyeget. A világi gazdagság az emberi szív vágyait fel tudja kelteni, de kielégíteni sosem tudja. A világ csak rövid lejáratú örömöt ad, Isten viszont örökkévalót. Azonban az emberiség pusztulását is állandóan készenlétben tartja a kétes értékű technikai haladás. A világ bukásra van ítélve, de Isten Igéje örök, és ráadásul üdvösséget kínál.

Hegyi András

 Napi áhítat

– Mt 20:29–34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Különös, ahogy Isten minden ember szívéhez utat talál. Az sem lehet akadály, ha nem lát. A két vak „meghallotta, hogy Jézus arra megy el”. Olyat is láttam, hogy evangélizáció végén siket ember jött előre, hogy megnyissa szívét Jézusnak, pedig nem volt jeltolmács. Az evangélium válasz az elesett embernek, ezért beleillik a lelkébe. Jézus azért jött, hogy örömhírt mondjon a szegényeknek. Erre érzett rá a két vak, és nem lehetett akadály az, hogy nem látnak, de az őket helyre utasító tömeg sem.