2017. július 25., kedd

DÉLELŐTT | 
A keserűség gyökere

Kulcsige: Zsid 12:15 „Ügyeljetek arra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűség gyökere felnövekedve kárt ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.”

Akik egy keveset is foglalkoztak földműveléssel, jól tudják, hogy az elültetett hasznos növények mellett, előbb utóbb felüti fejét a haszontalan vagy éppen kártékony gyom is. Sajnos a jelenség nem ismeretlen a lelkünk szántóföldjén sem, és ha nem akarjuk, hogy kárt tegyen bennünk, vagy talán még másokban is, akkor elsősorban vigyáznunk kell. A keserűség gyökere úgy tud erőre kapni, ha észrevétlenül elhajlunk Isten kegyelmétől. Mit jelent ez? Mikor hívő életünket elkezdjük saját erőnkből megélni, mikor már a törvények irányítanak és nem Isten Szent Lelke. Ilyen esetekben jut el az ember oda, hogy belefárad a hívő életbe, képmutatóvá válik, ilyenkor van az, hogy megkeseredek a gyülekezet felé, mert engem nem értenek meg, nem értékelnek, nem látják, milyen nagy munkát végzek.

Sajnos a gyakorlat azt is mutatja, hogy az ilyen megkeseredés ragályos, mindig akadnak hasonló „táptalajú” emberek, akikben növekedni tud e gyom. Törekednünk kell az ilyen fajta gyökerek mielőbbi eltávolítására, és hagyni, hogy Isten kegyelme megújuljon életünkben.

Ma reggel mit jelent számodra Isten kegyelme?
Van-e bármilyenféle keserűség benned emberek, vagy helyzeted iránt?

Sipos Dénes

DÉLUTÁN | 

Ítélet a filiszteusok felett

1Sám 5:1-12

A honfoglalástól kezdve Izráelnek a legnagyobb riválisa és bűnre csábítója Filisztea volt (lásd a Bír 14.-16. fejezeteit). A filiszteusok technikai felkészültsége és harci eszközei modernebbek voltak, mint a zsidóké. Az izráeliták oda jártak még a kapáikat és kaszáikat is megélesíttetni (1Sám 13:19), Dávid mégis legyőzte őket. Igénkben az áll, hogy Isten emberi kéz segítsége nélkül is képes megmutatni hatalmát a bálványok és a bálványimádó népek fölött. Dágon isten szobrát nem emberi kéz törte össze, hanem ő.

Ahol Isten megjelenik, ott a bálványoknak bukniuk kell. A technikai előny ma is nagy választóvonal a népek között. A nyugati világ technikai fölénye nagy csábító erő nekünk szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező keletieknek. Csodálói vagyunk az ott lévő hatalmas választéknak. Hívő szülők alig képesek ellenállni annak a nyomásnak, ami gyermekeik felől rájuk nehezedik a mindig újabb és újabb okos telefonok, tabletek, szórakoztató elektronikai eszközök láttán. De egyszerűen az anyagias értékrend miatt is, ami a szívet rabul ejti. Már-már kielégíthetetlenek ezek a vágyak. Pedig gyermekeinkre, sőt ránk is igaz, hogy ahol a mi kincsünk, ott van a szívünk is (Lk 12:34).

Azonban napi szinten már alig érzékeljük a technika kétélűségét. Hiszen nem csak könnyebb, érdekesebb és kellemesebb élet ígéretével kecsegtet, hanem ugyanerre a technikára épül például a hadiipar is, ami viszont folytonosan fenyeget. A világi gazdagság az emberi szív vágyait fel tudja kelteni, de kielégíteni sosem tudja. A világ csak rövid lejáratú örömöt ad, Isten viszont örökkévalót. Azonban az emberiség pusztulását is állandóan készenlétben tartja a kétes értékű technikai haladás. A világ bukásra van ítélve, de Isten Igéje örök, és ráadásul üdvösséget kínál.

Hegyi András

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?