2017. június 21., szerda

DÉLELŐTT | 
Az apák is pásztorok

– 1Pt 5:1-11

Inkább szeretünk ajándékainkkal, mintsem feladatunkkal foglalkozni, de Atyánknak az a rendelete, hogy csak a munkásnak legyen bére. Így van meg a nyájon/családon belül mindenkinek a maga feladata, és lesz méltó jutalma. Feladatunkat nem elképzelésünk, hanem a kapott rendelkezés szerint kell végezzük. A pásztor feladata a nyáj szükségleteit észrevenni, és biztosítani. Ezért rendelt Atyánk vezetőket az ország, a nyáj, a család… élére. E nemes tisztségnek nem csak szépsége, de kísértése is van. Aki feladatát nem örömmel és hálatelten végzi, az környezetét mérgezi.
- aki sóhajtozással, örökös panaszkodással neveli gyermekét, annak később elkerülik közösségét
- aki gyermekét magának neveli, az a fogságra és nem az életre készíti
- aki a rábízottak felett uralkodik, azt megutálják, és nem követni fogják
Istentől kapott feladatunk mivel tölti meg szívünket: hálaadással vagy sóhajtozással?
A ránk bízottak maguk fölött éreznek, vagy maguk előtt látnak?
Jutalmunkat szeretteinktől, vagy Megváltónktól várjuk?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

Céltudat

– 1Kor 9:24-27

Sokkal könnyebb bírálni, elméleteket gyártani a harcról, mint benne lenni és küzdeni a győzelemért. Egy versenyen sem adnak díjat a nézőknek, bármilyen nagy ismerettel is rendelkezzenek. Pál nemcsak annyit mond: „fussatok!”, azt is mondja „én úgy futok”, sőt, a cél érdekében mindenről lemond. Ne a földi kényelmed bebiztosítása legyen az első számodra, hanem a lelked üdvössége! Az örökkévalóságban gondolkozz! Biztos lehetsz benne, hogy amint célba érsz, és meglátod Krisztus szépségét, örömmel fogsz felkiáltani: „Megérte!” Már most megéri áldozatot hozni! Megéri felkelni a fotelből, feladni önző álmainkat, és vállalni a kockázatot, a szolgálatot! Jó megbocsátani és adakozni! Felkelni a bukásból, helyreállni és tovább futni! Ne törődj a versenypályán kívüliek dicséretével vagy bírálatával!
Jutalmad nem egy értékes tárgy lesz, sem szellemi ismeret, vagy dicséret, ami után kihúzhatod magad büszkén, hogy megszerezted. Nem! Akik futnak a menny felé, már ízelítőt kaptak a jutalomból! A legnagyobbat nyered meg, aminél többet nem adhat Atyád, ez nem más, mint Krisztus, a maga teljességében!

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”

Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.