2017. március 31., péntek

DÉLELŐTT | 
Ahová az önzés vezet

– Jak 4:1-10

Az önzés bűnös természetünk egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Az önző ember mindent magának kíván, magára gondol, tetteinek és gondolatainak központjában a maga előnye, haszna, kényelme és akarata áll.
Az önközpontú, magamnakvaló gondolkodásból rengeteg szenvedés és nyomorúság származik, mert az önző vágy önző és erőszakos cselekedetekben nyilvánul meg. Az önzés vitáknak, erőszakos cselekményeknek, verekedéseknek, elnyomásnak, kizsákmányolásnak, háborúknak a forrása. Talán egy bűn sem okozott annyi szenvedést, keserűséget és nyomort, mint az önzés.
Az önző vágyaktól emberi erővel nem tudunk megszabadulni. A megoldás csak a bűnös énünk halálában van. Aki Jézus Krisztust akarja követni, annak meg kell tagadnia önmagát és fel kell vennie a keresztet. Ez saját akaratunk, énközpontú lényünk halálát jelenti. Aki Jézust követve, az ő erejével megtagadja magát és felveszi a keresztet, az tőle tanul szeretetet és önfeláldozó életmódot.
Milyen önző gondolatokat és szándékot ismersz fel magadban?
Kérd a Szentlélek erejét, hogy megszabadulj minden önző vágytól!

dr. Kovács József

DÉLUTÁN | 

Az „Ábrahám áldása”

– Gal 3:6-14

Az „Ábrahám áldása” nem csupán a zsidóké, ahogy azt egyesek állították. Isten megszólította Ábrahámot, és azt mondta neki, hogy menjen arra a helyre, amit Ő majd örökségül ad az ő utódainak. Ábrahám hitt Istennek és elindult. Isten azt az ígéretet tette neki, hogy benne lesz megáldva a föld minden nemzetsége. Ez az ígéret azokra vonatkozik, akik követik Ábrahám példáját, és hisznek Istennek. A zsidók ragaszkodtak ahhoz, hogy ez az ígéret csak a körülmetélteknek szól. Pál azt magyarázza el nekik, hogy Krisztusban Isten új szövetséget kötött az emberiséggel, éppen azért, mert a törvény cselekedetei által egy ember sem igazult meg. Tehát, amint Ábrahámot Isten igaznak tekintette a hite miatt, ugyanúgy tesz azokkal a zsidókkal és nem zsidókkal is, akik hisznek Jézus Krisztusban. Ez a tény összhangban van a Biblia azon kijelentésével, hogy Ábrahám által nyer áldást a föld minden népe.
Krisztus megváltott minket a törvény átkától. Milyen jó, hogy Ábrahám áldása a pogányok áldása is lett, a tied meg az enyém is, akik hiszünk.

Nagy István, Sarmaság

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?