2017. november 18., szombat

DÉLELŐTT | 
Attól, Aki pontosan ismer

Igehely: Jel 1:9-20; Kulcsige: Jel 1:11„Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába.”

Egy látomás nemcsak képsorokat tartalmazhat, hanem hangüzenetet is. Ez a helyzet a Jelenések könyvének látomásaival is. Az írnok és beszámoló János apostol volt, a szerző pedig a feltámadott és megdicsőült Jézus Krisztus. A szeretet idős apostola látta Őt, aki tűz szemével mindenkit és mindent lát. Tehát attól kapott megbízást, aki pontosan ismer.

A hét gyülekezet angyalának küldött levelekben olvassuk: „Tudom, hogy van benned állhatatosság, terhet viseltél az én nevemért, és nem fáradtál meg, de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet.” „Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy”. „Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónusa van, de ragaszkodsz a nevemhez, és nem tagadtad meg az én hitemet… De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok, akik Bálám tanítását tartják…” „Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” „Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igéimet”. „Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró!”

Mit tudunk mi feltámadott Urunkról és az általa nyitott lehetőségeinkről? Mire használjuk ezeket az ismereteinket?

dr. Vass Gergely

DÉLUTÁN | 

Ideje már, hogy felserkenjünk

Igehely: Róm 13:11-14 „Ezenfelül tudjátok, hogy az idő sürget: ideje már az álomból felébrednetek, mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk. Ef 5,8-16 Az éjszaka múlik, a nappal pedig már közel van. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. Mint nappal illik, tisztességben éljünk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne. Ef 4,24 ; Gal 3,27

E sürgető szavak serkentenek bennünket, hogy a kegyelmi idő hamarosan lejár, ezért ébereknek kell lennünk, felkészülten várva Megváltónkat. A hajnalhasadást megelőző sötét órákban könnyen fásulttá, álmossá és passzívvá válik az ember, amit nem szabad megengednünk magunknak.

Pál azzal érvel, hogy közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor megtértünk. A hívőknek le kell vetkezniük a világias, szennyes öltözéket, és fel kell öltözniük Jézus Krisztust és a világosság fegyvereit. Erről bővebben olvashatunk az Efézus 6:14-18-ban. Itt gyakorlati keresztény életstílusunkról van szó. A nappal fiai nem vesznek részt dorbézolásokban, részegeskedésekben, kicsapongásban, szexuális bűnökben. Testünk gondozásának is úgy kell történnie, hogy csökkentsük a bűnös kívánságok felébredését, ami a mai társadalomban meglehetősen eltérő életstílust feltételez az átlagtól. Ha környezetünkhöz szabjuk magunkat, ne csodálkozzunk, hogy sok a kísértésünk! A legnagyobb eséllyel akkor tudunk harcolni e dolgokkal szemben, ha nem a kísértésekre vagy bűnökre koncentrálunk, hanem arra, hogyan tudjunk közelebb kerülni Jézus Krisztushoz, betöltekezve vele minden nap. Aki szereti az Úr Jézus Krisztust, annak menni fog.

Szabó Róbert

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!