2017. november 3., péntek

DÉLELŐTT | 
Az erős hívő dicsőíti Istent

Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: Róm 4:20 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek.”

Ábrahám minden bizonnyal olyan emberként áll előttünk, akinek istenfélelme példaértékű. A hit embere volt, aki nem vonta kétségbe Isten ígéreteit. Hite és Úrban való erőssége megnyilvánult abban, ahogy Istenben bízott, ahogyan rá hagyatkozott, és ahogyan dicsőséget adott neki.

Istennek adni a dicsőséget mindenben és mindenért! Az Úr Jézus Krisztusban meggyökerező, a benne tovább épülő embert jellemzi a bőséges hálaadás és dicséret (Kol 2:7). Isten dicsérete nem egy érzelmeket felfokozó eszköz, hanem a szellemileg felnőtt korú ember istentiszteletének szerves része. Az ilyen ember nemcsak akkor dicsőíti Istent, amikor minden jól megy az életében, hanem a borús napokban is. Istenre néz, és mindenét alárendeli bizalommal neki. „Nevetve néz a holnap elé”. Jellemezzen téged a szívből és szájból jövő Istendicséret.

Milyen esetekre emlékszel Ábrahám életéből, amelyekben látszott Istenbe vetett hite? Mikor könnyebb Istent dicsérni? Mikor dicsérted szívedben Istent egy nehéz helyzetben?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Megvilágosít minden embert

gehely: Jn 1:9-13 „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. * A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: a saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében, Róm 8,14-16 ; 1Jn 3,1 akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Jn 3,5-6 ; 1Pt 1,23 ”

Megváltónkról, Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel ez a néhány igevers, egy hiteles szemtanú, János apostol tolmácsolásában. Elgondolkodtató, hogy milyen nagy változást hozott Jézus a tanítványa életében, az első sorsfordító találkozástól egészen János életének a végéig.

Mit is jelent vajon ez a mondattöredék: „amely megvilágosít minden embert”? Nem azt jelenti, hogy minden ember szíve és gondolkodása megvilágosodik, hanem azt, hogy ez az isteni világosság minden emberre kivétel nélkül ragyog. Aki befogadja ezt a világosságot az életébe, az elsősorban azt látja meg, hogy mennyire rá van utalva Isten kegyelmére, hiszen tele van ez élete bűnökkel. De ebben a világosságban ugyanakkor felragyog a Megváltó személye, és áldozatának az ereje is, amely meg tudja változatni az ember bűnös természetét.

Milyen nagy áldás ez a számunkra! Adjunk hálát most azért, hogy az evangélium fénye a mi életünket is megvilágosította!

Nagy Kasza Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?