RMBGySz*

2017. október 17., kedd

DÉLELŐTT | 

A kegyelem Isten ajándéka

Igehely: Ef 2:1-10; Kulcsige: Ef 2:8 „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka.”

Visszaemlékszem, hogy kiskoromban mennyire vártuk testvéremmel a karácsonyt és a születésnapunkat. Ez azért volt, mert mindig kaptunk valami kis ajándékot. Nem voltunk egy túl gazdag család, de szüleim meghozták azt az áldozatot, hogy ezeken az ünnepeken mindig legyen valami ajándék. Még ha egy kis gyümölcs vagy csoki is, de mindig volt valami. Ha az ajándékra gondolunk, ritkán gondolunk az ajándékozóra. Íme, egy pár gondolat az ajándékról, amely segít jobban elgondolkodni:

Az ajándék ingyen van, nekünk nem kell érte fizetni;

Az ajándékozó ki kellett fizesse az ajándékot;

Az ajándékot nem lehet visszakérni, vagy visszavásárolni;

Az ajándékot meg lehet tagadni és el lehet dobni.

Úgy gondolom, hogy minden hívő embert éri az a kísértés, hogy az üdvösséget a cselekedetekre, és ne a hitre építse. Amikor jobban ragaszkodunk a szokásainkhoz és a formalitásokhoz, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy az Istentől ajándékba kapott kegyelem nem vált-e cselekedetekkel megvásárolható kegyelemmé.

A 8. igevers így szól: „hiszen kegyelemből van üdvösségetek… Isten ajándéka ez…”.

A továbbiakban gondolkodjunk el a következő kérdéseken:

Melyek azok a szokások, amelyek fontosabbak számunkra, mint a kegyelem?

Milyen cselekedetekre indít bennünket az ingyen kegyelem tudata?

Milyen jellembeli erényeket munkál ki bennünk az ingyen kegyelem?

Ferkő Attila

DÉLUTÁN | 

Kiválaszt a szolgálatra

Igehely: ApCsel 9:10-19a

„Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd az ő akaratát, meglásd az Igazat, és hangot hallj az ő ajkáról. Mert az ő tanúja leszel minden ember előtt arról, amiket láttál és hallottál” (Apcsel 22:14,15). Egy új korszak kezdődött a damaszkuszi úton Pál számára. Isten elküldte hozzá Anániást, aki konkrétan elmondta neki, mire hívta el az a Jézus, akivel találkozott az úton. Pál addig nem tudta, hogy mivégre van a világon. Vagyis, hogy mi Isten terve ővele: Jézus Krisztust hirdetni, hordozni nevét. „Mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a pogányok, a királyok és Izráel fiai elé”(15.v.)

Kedves olvasó, te látod-e mi a Jézustól kapott feladatod? Hogy hordozzuk nevét a megtéretlen emberek előtt, a felsőbb társadalmi osztályokhoz tartozó emberek felé, és a hozzánk közelállók előtt legyünk hitelesek. Néha hallgatunk, vagy a régi természetből eredően fontoskodunk, de kevésszer jut eszünkbe megkérdezni: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? „Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek; hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.” (ApCsel 26:18)

Székely Béla Dániel