RMBGySz*

2017. október 20., péntek

DÉLELŐTT | 

Elég nekem is?

Igehely: 2Kor 12:1-10; Kulcsige: „De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”

Nemrég egy internetes igehirdetésben a következő kijelentést hallottam: „ha az egyik napról a másikra éltek valamennyien, akkor meg vagytok áldva minden dolgotokban”. Sokszor azt várnánk a kegyelemtől, hogy az életünk minden területén áldásokat kapjunk. De vajon ez az irányzat teljesen biblikus? Vajon a hívő életben minden anyagi problémáink meg kell oldódjanak? Vajon a hívő ember minden betegségéből meg kell gyógyuljon?

Pál apostol, amikor ezeket a sorokat írja a Korinthusbeli gyülekezetnek, egy olyan időszakon ment keresztül, ami igencsak megpróbálta benne a kegyelemnek az értékét. Ezek a mélységek arra szolgálnak, hogy átértékeljük életünket és felszínre kerüljenek azok a dolgok, amelyek fontosabbak számunkra, mint a kegyelem.

Pál és Jób példájából kiindulva, íme, néhány gyakorlati helyzet, amikor a kegyelem másodrangúvá válhat:

- a család, pénz, karrier és más anyagi dolgok fontosabbak lesznek, mint a kegyelem;

- a hobbik és más szórakozási és kikapcsolódási formák fontosabb szerepet játszanak, mint a kegyelem;

- betegségekből való megszabadulás;

- a kegyelmi ajándékokat és Istennek más ajándékait fontosabbnak és nagyobbnak tartani, mint a kegyelmet. Értékeld ma az Istentől kapott kegyelmet!

Ferkő Attila

DÉLUTÁN | 

Hitelesíti bizonyságtételünket

Igehely: Gal 2:1-10

Egy önéletrajzi szakasz áll előttünk: leírja az apostol, hogy ő nem emberektől, hanem Istentől kapott megbízást. Csak két-három apostolt ismert, és nem az ő rábeszélésükre hirdette azt, amit képviselt. Mégis feltárta az általa hirdetett evangéliumot a jeruzsálemi vezetők előtt, azok pedig semmilyen más feltételt nem írtak elő neki. Nagy öröme lehetett Pálnak, hogy azok, akiknek a véleménye legtöbbet nyomott a latban, igazat adtak neki. Egyetlen kérésük volt, hogy segítsék anyagilag az elszegényedett palesztinai keresztyéneket (10.v.). „Hiába futott volna”, ha a pogányokból lett keresztyénekre, a Lélek szabadsága helyett, ráerőltetik a zsidó szokásokat. Az apostolok felismerték a neki adott kegyelmet, és szabad kezet adtak, hogy a pogányokhoz menjen (9.v.). Isten ügye nem szűkíthető le, nincs hozzákötve csupán csak egy megjelenési formához. A nagy dolgokban egység, a kicsi dolgokban egyezség, és mindenben szeretet. Ez vezessen bennünket is.

Fontos: ha valamit kaptam Istentől, legyek hajlandó feltárni embertársaim előtt is, engedjem lemérni magam, és ne jellemezzen az önfejűség. Nagy kérdésekben döntsünk csoportosan, mert rész szerint van bennünk az ismeret.

Székely Béla Dániel