2017. október 7., szombat

DÉLELŐTT | 
Az utolsó szó joga

Igehely: Jel 22:10-21; Kulcsige: Jel 22:16a „Én, Jézus, küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt.”

A megváltottak talán legkedveltebb igéi ezek. Az, aki elhagyta a menny dicsőségét egy időre, emberré lett, szenvedett és meghalt értük, akinek az örök életüket köszönhetik, és aki addig is annyi jót tett velük, ismét vissza fog jönni! Mennyi kínzó kérdésre lesz majd válasz, mennyi miért fog akkor megoldódni! Hogy van az, hogy míg az egyik a gyülekezetből szent életet él, addig a másik „éli világát”? Miért enged meg Isten annyi istentelenséget, tisztátalanságot, szeretetlenséget a világban? Miért tűri, hogy annyi hazugsággal tévesszék meg az embereket? Miért engedi a megtévesztést, pártoskodást a gyülekezetben is?

Az nevet igazán, aki utoljára nevet – tartja a közmondás is. Jézusé az utolsó szó! Nem lesz többé ámítás, ellenállás, megkérdőjelezés tanításait illetően. Addig viszont arra figyelmeztet, éljük meg azokat, amiket ő tanított, figyeljünk az Ige tanítására. Aki így várja őt, azt majd bőven meg fogja jutalmazni!

Szent élettel várjuk őt? Hitelt adunk tanításainak?

Szilágyi Zsigmond

DÉLUTÁN | 

Pártoskodó gyülekezet

Korinthus hatalmas város volt, ahol anyagi jólétben éltek, de fesletten, züllötten, részegségben, paráznaságban. Ebben a városban megtértek emberek, és megalakult a gyülekezet, ahol bár „mindnyájan egy Lélek által egy testté kereszteltettek ” (1Kor 12:13), de nem a Lélek egységének adták bizonyságát. Hasonlítgatták a vezetőket, egyeseket reflektorfénybe állítottak, míg másokat lenéztek. Irigység és viszálykodás, széthúzás, pártoskodás, büszkeség, önzés volt tapasztalható közöttük. Gyerekes viselkedés. A felnőttség abban mutatkozik meg, ahogy a problémákat kezeljük.

Hogy viszonyult az apostol a korinthusi helyzethez? Elmondja az igazat, beszél a valós problémákról, néven nevezi a bűnöket. Elmondja, hogy azért van pártoskodás, mert önzők és büszkék, és folyamatos engedményeket tesznek a testnek (3.v.).

Ma is több oka lehet a pártoskodásnak: elsőbbségre vágyás, megbocsátás hiánya, testies életvitel, szeretetlenség. Imádkozz, és gondolkozz, hogy lehet a páli lelkületet képviselni a gyülekezetedben, hogy ne megosztottság uralkodjon, hanem a világosságban járva közösségünk legyen egymással (1Jn1:7).

Székely Béla Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Mt 20:17–28; Kulcsige: Mt 20:27 „És aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.”

Két testvér-tanítvány szeretne „helyezkedni” Isten országában, anélkül, hogy tudnák, hogy mi is ez az ország. A lobbitevékenységbe anyjukat is bevonják. A kérdés időzítése is azt mutatja, hogy nagyon nem értik Jézust, aki éppen harmadjára beszél a rövidesen bekövetkező haláláról és feltámadásáról. Lukács szerint még az utolsó vacsora estjén is azon megy a vita, ki a nagyobb Isten országában. Jézus válaszából kiderül, hogy maga a kérdés föltevése is rossz: „Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.