2017. október 9., hétfő

DÉLELŐTT | 
A hit meghatározása

Igehely: Zsid 11:1-8; Kulcsige: Zsid 11:1 „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.”

A hitre jobban szükségünk van a mindennapi életben, mint gondolnánk. Modern világunk rákényszerít arra, hogy hit által fogadjunk el tényeket, tegyünk különféle dolgokat, fizessünk a pénzünkből, és folytathatnánk. Elég, ha az internet világáról beszélünk, és máris olyan területen vagyunk, ami nélkül szinte lehetetlen lett az élet, és teljes hittel rá kell bíznunk magunkat. Lelki dolgokban még inkább igaz. Létezik egy láthatatlan, de valóságos világ: Isten, a szellemi lények, mennyország, pokol. Befolyásolják földi életünket, meghatározzák annak minőségét azzal, ahogy hozzájuk viszonyulunk, és eldöntik örök sorsunkat.

Ahhoz, hogy a láthatatlan világgal és teremtőjével, Istennel kapcsolatba kerüljünk, hitre van szükségünk. Ez az egyetlen mód, mivel „a hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés”. „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt.” Rá mered bízni magad teljes meggyőződéssel Istenre, és arra, amit igéjében mond? Ezt jelenti hinni benne!

Szilágyi Zsigmond

DÉLUTÁN | 

A hálaáldozat kedves illata

Igehely: 1Móz 8:15-21

Nagy élmény lehetett Noé családjának, amikor hosszú idő után kiléptek a szárazföldre. A múlt idők emlékei, a halálsikolyok, a félelmek, a természeti erők megmozdulása véget ért. Noéban tudatosult az, ami történt, ránézett családjára, és szívében mély hála fakadt Isten iránt. Mit is tehetett volna jobbat ezek után? Oltárt épített, és családjával hálaáldozatot mutatott be Istennek. Kedves illatként szállt fel az Úr elé, de nem az oltáron égő hús illata miatt, hanem a szívükben levő köszönet, engedelmesség, bizalom miatt. Kedves volt, és ma is kedves illat a szívből jövő köszönetnyilvánítás az ajándékozó Isten felé.

Majd mi is átélünk még dicsőségesebb pillanatokat, mikor Isten megtisztítja tűz által a földet, és az ő megváltottai, a mennyei trón előtt hálát adunk, mert méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen dicsőséget, tisztességet, hódolatot, áldást.

Addig is van, mit megköszönni. „Vedd számod az áldást, nézd meg egyenként, S lásd az Úr kezéből, mennyi jó is ért. (HH 284) A hálaadó ünnepek ideje van. Minden embernek van oka a hálára. Ugye, neked is van, mit megköszönni? „Borulj hát térdre, adj hálát érte, Mert keze téged mindennap áld.” (HH 11)

Székely Béla Dániel

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?