2017. szeptember 12., kedd

DÉLELŐTT | 
Ezékiás közbenjár a méltatlanokért

Igehely: 2Krón 30:17-27; Kulcsige: 2Krón 30:20 „Az Úr pedig meghallgatta Ezékiást, és megkímélte a népet.”

Szinte minden szabálynál vannak kivételek. Mindig is voltak és lesznek olyan emberek, akik nem illenek bele a szabályok alkotta képbe. Mit teszünk ilyenkor? Farizeusi, kemény arccal ítélkezünk, vagy pedig igyekszünk egyengetni a gyengék akadozó ösvényét? Ezékiás toleranciája nem felelőtlenségből fakadt, hanem szeretetből. Az ünnep öröme szánalomra indította. Ahol szeretet van, ott öröm is, és ahol öröm, ott szeretet is. Ezékiástól azt is megtanulhatjuk, hogy figyelembe vette az egyéni körülményeket. A távoli törzsekből érkezők körében lehetett tudatlanság, vagy korlátozottak voltak a lehetőségeik. Minden eset más, ezért törvény vagy erkölcs kérdésében sosem szabad általánosítani. Minden helyzet részleteit külön vizsgáljuk meg, és csak azután döntsünk. Vigyázzunk, hogy véleményünk ne előítélet legyen, hanem inkább „előszeretet”. „Mi, erősek, pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” (Róm 15:1) Az ítélkezők erőseknek gondolják magukat, pedig ők a gyengék. Te melyik csoportba tartozol?

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Vágy és kitartás

Igehely: Neh 9:1-3 „Ennek a hónapnak huszonnegyedik napján összegyűltek Izráel fiai, és böjtöltek, zsákruhát öltöttek, és port hintettek magukra. Izráel utódai elkülönültek minden idegentől, azután előállva vallást tettek vétkeikről és őseik bűneiről. Majd a nap negyedrészén át a helyükön álltak, és felolvastak nekik Istenüknek, az Úrnak törvénykönyvéből, negyedrészén át pedig hitvallást tettek, újra és újra leborulva közben Istenük, az Úr előtt.”

Nehémiás szívét felindította az Úr, hogy Jeruzsálem falait felépítse, és ezt az odaszánást csodálatosan meg is áldotta. A város kívülről megújult. Azonban ennél nagyobb változásra volt szükség: belső megújulásra, amit az ige olvasása, magyarázása, és nyitottsággal való fogadása indított el. Sok új imaház épült, másokat felújítottak. De mi van a falakon belül? Sok anyagi értékünk van a gyülekezetben, de talán mégis a legtöbb a kiégett élet… Amikor Isten törvénye a nép életében a helyére került, akkor a nép élete is kezdett a helyére kerülni. Sokak esetében az ige egy életet kellett leromboljon, hogy egy másik felépülhessen. Ahhoz, hogy legyen biblikus felépülés az életünkben, vagy gyülekezetünkben, előbb egy biblikus leépülésnek kell lennie. Az élő ige rámutat az élettelen életre, azokra a dolgokra, amelyekben nincs jelen Isten. Lehet a te életedben is sok olyan dolog, ami nem Istenhez közelebb visz téged, hanem Istentől távolabb. Engedd, hogy az Úr drága igéje átrendezze az életedet! Kívánd ezt! Hadd mondja meg, mi helyes, és mi helytelen! Ma is ez Isten eszköze a megtérésre és a megújulásra egyaránt.

Józsa Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?