2017. szeptember 2., szombat

DÉLELŐTT | 
János Pátmosz szigetén

Igehely: Jel 1:1-3. 9-11; Kulcsige: Jel 1:9 „Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért.”

János apostol száműzetésben volt a Pátmosz szigetén a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. A szeretet apostola tanúskodott az ő Megváltójáról, Akiről sok mindent tudott, és megtapasztalt. Nem feledkezett meg testvéreiről a nehézségek ellenére sem, hanem gondolt rájuk, és bátorította őket. A száműzetésben töltött idő nagyon termékennyé vált. Olyan kijelentéseket vehetett át, amit a zajban, az emberek között nem hallott volna meg. Megbízást kapott János apostol, nem önkényesen teszi azt, amit tesz: „írd meg, a miket láttál és a mik vannak és a mik ezek után lesznek” (Jel 1:19 Károli), és küld el a hét gyülekezetnek. Bátorító üzenet a Krisztus követőinek és a gyülekezeteknek: „Én vagyok az Alfa és az Omega, az Első és Utolsó”. Minden az Ő ellenőrzése alatt van. Szükségük volt a kisázsiai gyülekezetnek erre a kinyilatkoztatásra, mert az üldöztetésektől megriadtak. Ez bátorító üzenet volt és marad. Aki szeret minket, és közben jár értünk, Ő él örökké. „Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idő közel van.” Mit teszel ma: olvasod, hallgatod, megtartod Isten beszédét?

Papp Dezső

DÉLUTÁN | 

Ne bízzatok hazug beszédekben!

Igehely: Jer 7:1-11 „Ezt a parancsot kapta Jeremiás az Úrtól: Állj ki az Úr házának kapujába, és így hirdesd ott az igét: Halljátok az Úr igéjét, ti júdaiak mind, akik bementek ezeken a kapukon, hogy leboruljatok az Úr előtt! Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, akkor megengedem, hogy továbbra is ezen a helyen lakjatok! Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma van itt! Mert csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket, ha egymással szemben igazságosan jártok el, ha a jövevényt, az árvát és az özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen, nem követtek más isteneket a magatok romlására: akkor megengedem, hogy ezen a helyen lakjatok, azon a földön, amelyet őseiteknek adtam, öröktől fogva mindörökké. Ti hazug szavakban bíztok, amelyek semmit sem érnek. Loptok, öltök, paráználkodtok, hamisan esküsztök, Baalnak tömjéneztek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek. 2Móz 20,2.13-16 Azután idejöttök, és megálltok előttem ebben a házban, amelyet rólam neveztek el, és ezt mondjátok: Megszabadultunk! De azután ugyanazokat az utálatos dolgokat követitek el. Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az Úr. Mt 21,13 ; Mk 11,17 ; Lk 19,46 ”

Jeremiásnak a templom kapujában kellett hirdetnie az Úrtól kapott üzenetet. Azoknak a júdaiaknak szólt az üzenet, akik a templomba mentek leborulni az Úr elé. Az ő hódolatuk mégsem volt kedves Istennek, mert csupán a templomi alkalmakra szorítkozott. Hamis szavakra, mások és önmaguk hazug beszédére építették istentiszteletüket. A vezetők azzal ámították a népet, hogy az Úr templomának árnyékában mindenképpen biztonságban van Izráel. Istent azonban nem lehet emberkéz alkotta jeruzsálemi-, vagy mai templom falai közé kényszeríteni, sem emberi elgondolás szabályai szerint irányítani. Magukat is becsapták a Jeremiás korabeli templombajárók, hisz azt hitték, hogy életüket alkalmi imáik, megszabadultunk – kijelentéseik szabaddá teszik állandó bűneiktől, bálványimádó életüktől. Isten szerint a megmaradásnak a feltétele: útjaik, tetteik megjobbítása, ami ez esetben nem útjaik, tetteik javítgatását jelenti, hanem a kárhozatba vezető útról a jó útra, az élet útjára való áttérést. Isten mutatta számukra a helyes utat a kapuban álló Jeremiás által. Jézus Krisztus által számunkra is megnyílt az út.

Mezei Ödön

 Napi áhítat

Igehely: Mt 19:16–26; Kulcsige: Mt 19:23 „Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: Bizony mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába.”

Ritka dolog az, hogy valaki fiatalon gazdag, és az örök élet is foglalkoztatja. Most mégis egy ilyen rendkívüli esetről olvastunk. Meg is jegyzi Márk az evangéliumában, hogy Jézus megkedvelte ezt a fiatalembert. Ez is egyedülálló megjegyzés az evangéliumokban. Jézus Zákeustól nem kérte a vagyonát, mégis önként oda adta, ettől a fiatalembertől kérte, de az nem tudta elengedni. Zákeus története nagy örömmel végződik, a hazatalálás örömével, a mai történet pedig nagy szomorúsággal. Hiba lenne csupán a gazdagságra kiélezni ezt a történetet.