2017. szeptember 22., péntek

DÉLELŐTT | 
Hajótöröttek a hitben

Igehely: 1Tim 1:18-20 „Ezt a parancsot kötöm a lelkedre, fiam, Timóteus, hogy a rólad szóló korábbi próféciák alapján harcold meg a nemes harcot. 2Tim 4,7 Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és ezért a hit dolgában hajótörést szenvedtek. Ezek közül való Himenaiosz és Alexandrosz, akiket átadtam a Sátánnak, hadd tanulják meg, hogy ne káromolják Istent.”

Egyetlen hajó sem süllyed el véletlenül. Minden hajószerencsétlenségnek megvan az oka. Ezek lehetnek külső vagy belső okok. A külső ok lehet zátony vagy vihar, a belső okokat pedig az emberi mulasztások képezik. A lelki életben is megvannak a „hajózás szabályai”, és vannak tényezők, amelyek kiszámíthatóan bukáshoz vezetnek. Ezek a szempontok ugyanakkor arra is megtanítanak, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a hajótörést elkerüljük. Pál két ilyen megelőző lépésre hívja fel Timóteus figyelmét: a hitre és a jó lelkiismeret megőrzésére. Negatív példákat említ (név szerint is), akiknek éppen ezek hiánya miatt futott zátonyra az életük. A hit és annak nemes harca elsősorban a gondolatainkkal, cselekedeteink elméleti megalapozásával függ össze, mintegy megelőzve azokat; a lelkiismeret pedig az életvitelünkhöz és jellemünkhöz kapcsolódik, amint követi viselkedésünket, és igazoló vagy vádló pecsétet tesz cselekedeteinkre. Hogyan kell élned ma, hogy mindkettőt megtartsd?

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

A soha meg nem romló Szentély

Igehely: Zsid 8:1-5 „Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a mennyekben; Zsolt 110,1 ; ApCsel 2,33 annak a szentélynek és igazi sátornak szolgájaként, amelyet az Úr épített, nem pedig ember. Mert minden főpap ajándékok és áldozatok bemutatására rendeltetett, ezért szükséges, hogy ő is vihessen valamit áldozatul. Ha tehát a földön volna, nem is lehetne pap, mert már vannak olyanok, akik a törvény szerint bemutatják az áldozati ajándékokat. Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten parancsolta Mózesnek, amikor el akarta készíteni a sátort. Mert így szólt: „Vigyázz, mindent aszerint a minta szerint készíts el, amelyet a hegyen megmutattam neked.” 2Móz 25,40

Az Ószövetségben a törvényben előírt szertartások által jöhetett a bűnös ember Istenhez. Azonban új szövetséget kötött velünk az Isten. A tökéletes Bárány kiengesztelte Istent, így egyszer és mindenkorra tökéletessé tudja tenni a megszentelteket hit által. Vére elfedezi a múlt, jelen, sőt még a jövő vétkeit is. Nincs szükség több áldozatra, Krisztus áldozata teljesen elég. Elfogadta Isten. Milyen bátorító, hogy bizalommal jöhetünk a kegyelem királyi trónusa elé! Isten fogad. Mindazok beléphetnek szent jelenlétébe, akik a Krisztus vérében megmosódtak bűneiktől. Most már szabad az út, a bűn választófala leomlott. Nincs már semmi, ami elválaszthatna minket Isten szerelmétől, amely van a Jézus Krisztusban! Isten ma is vár, és mert Jézus közbenjár érettünk, megjelenhetünk Isten előtt. Akkor is, ha elestünk. Akkor is, ha vétkeztünk. Istennél van a bűnbocsánat. Hová is mehetnénk megfáradt életünkkel? A tökéletlen ember ma is beléphet Isten Szentélyébe. Ne felejtsük el, akik ott vannak, imádatukat és hódolatukat fejezik ki neki. Mi sem jöhetünk másképp.

Józsa Zsolt

 Napi áhítat

– Mt 20:29–34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Különös, ahogy Isten minden ember szívéhez utat talál. Az sem lehet akadály, ha nem lát. A két vak „meghallotta, hogy Jézus arra megy el”. Olyat is láttam, hogy evangélizáció végén siket ember jött előre, hogy megnyissa szívét Jézusnak, pedig nem volt jeltolmács. Az evangélium válasz az elesett embernek, ezért beleillik a lelkébe. Jézus azért jött, hogy örömhírt mondjon a szegényeknek. Erre érzett rá a két vak, és nem lehetett akadály az, hogy nem látnak, de az őket helyre utasító tömeg sem.