RMBGySz*

2017. szeptember 6., szerda

DÉLELŐTT | 

Jósáfát követi apja jó példáját

Igehely: 2Krón 16:13-17:6; Kulcsige: 2Krón 17:4 „Hanem atyja Istenét kereste, és az ő parancsolatai szerint élt, nem pedig Izráel cselekedetei szerint.”

Az új király jó példát látott apjától, és mivel istenfélelem volt szívében, a lehető legjobb döntést hozta meg azzal, hogy nem a környező népek bálványisteneit, hanem atyja Istenét, Jahvét kereste. Ma is kellenek istenfélő, igeszerető, imádkozó, jó erkölcsű, kiegyensúlyozott gondolkodású apák és anyák. De kellenek bölcs gyermekek is, akiket megtalál a Kegyelem. Jósáfát is volt fiatal, akinek szemei előtt bizonyára felcsillant a világ vonzása. De nem tudott rá olyan hatást gyakorolni, hogy hátat fordítson Istennek. Figyeljük meg a 4. verset! A fiúnak választania kell két út közül, mert nem lehet mindkettőn járni. „Izráel cselekedetei” az elődök hitnézetétől való elhajlást, az önző életmódot, az Istenben való bizalom hiányát és az erkölcs hiányát jelentette. Jósáfát azonban bölcsen Isten és parancsai mellett döntött, mert azt látta apjától is. Ha szülő vagy már, milyen példát szeretnél adni gyermeke(i)dnek? Ha fiatal vagy és példaképeket keresel, milyen értékek vezetnek most? Tisztában vagy vele, hogy Isten személye és a világ szeretete összeférhetetlen ma is (Jak 4:4)?

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

Halljátok meg a szövetség igéit!

Igehely: Jer 11:1-13

Az emlékezés mindig fontos része az istenkövetésnek. Mindabban, amit hitből teszünk, emlékezünk Isten ígéreteire és saját fogadalmainkra. A keskeny útról való letérés ott kezdődik, hogy elkezdünk felejteni, elhomályosodnak az Úrnak tett ígéreteink, a szövetség, amelyben mi is elköteleztük magunkat az Ő követésére. Jeremiásnak egy ilyen felejtő néppel kellett szembenéznie, és emlékeztetnie őket mindarra, amit szóval ígértek Istennek, tetteikkel viszont meghazudtolták azt. Isten nem engedte, és most sem engedi, hogy teljesen megfeledkezzünk a Vele kötött szövetségről. Halljátok meg a szövetség igéit—hangzik a figyelmeztetés, emlékezzetek arra, amit Nekem fogadtatok! Hűségesek vagyunk-e az ígéreteinkben? Emlékszünk még, vagy már kezdjük elfelejteni, hogy milyen Istennel kötött szövetségben élni? Hallgassatok szavamra, és teljesítsétek mindazt, amit én parancsolok nektek! Még nem késő, vissza lehet fordulni a felejtésből. Isten arra hív, hogy tisztán lássunk, hogy legyenek szemünk előtt a szövetség igéi.

Mezei Ödön