2018. január 18., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Új tömlő

Igehely: Lk 5:33-39; Kulcsige: Lk 5:38 „Hanem újbort új tömlőbe kell tölteni.”

A böjt Jézus korában nem volt törvényes előírás, de a személyes kegyesség meghatározó elemeként annyira elterjedt, hogy a heti kétszeri böjtöt mindenki kötelezőnek tartotta magára nézve. Jézus környezete, János tanítványaitól eltérően, azzal keltett botránkozást a farizeusi körökben, hogy nem tartotta ezt a szokást.

A szemrehányó farizeusi kérdésre Jézus azzal adta meg a választ, hogy a messiási kor túláradó örömében élve ünneprontás volna a böjtölés, mert a böjtnek megvan az időszerűsége, és az övéi számára is eljön majd a gyász ideje, amikor ő „elvétetik közülük”.

A befejező két példázat azt teszi világossá, hogy a Jézusban eljött új kor teljesen új tartalma radikális döntést igényel az embertől: toldozgatással a régiből sohasem lehet új, és régi formákba az új tartalom nem öltöztethető. Az ilyen kísérletek eredménye csak annyi, hogy veszendőbe megy az új, sőt, a régiből is az, ami még magában véve használható volna. Az új melletti döntés viszont nem emberi megfontolások eredménye, erre csak Isten Lelke juttathat el.

Kívánod-e az újat, amelyet Krisztus ad, vagy jobban ragaszkodsz régi életedhez? Szoktál-e böjtölni, és milyen célból, megfontolásból teszed azt?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Víz a Kősziklából

Igehely: 2Móz 17:1-7

Víz a kősziklából. Az egyik legismertebb történet ez a Bibliánkban. Mózes IV. könyvében részletesebben is olvashatjuk, a 78. Zsoltár is említi. Pál Jézus Krisztussal azonosítja a népe szomjúságát csillapító kősziklát (1Kor 10:4). A nagyon sok tanulságból áhítatunkhoz kettőt választottam.

Miért perlekedtek velem? - kérdezi a zúgolódó népet Mózes. Kis híján megkövezték. Ne legyünk ilyen rövidlátók. Mózes egész életét népe szolgálatára adta, mindent megtett, amit tehetett értük. Tudod, hogy vitád az Úrral van, miért bántod hát Mózest?

„Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett...” Ahogy a tengeren át utat tudott nyitni az Úr menekülő népének, ugyanúgy tud vizet adni a pusztában is a szomjazóknak. Ha kell, a kősziklából fakaszt vizet. Testvérem, Aki utat nyitott a tengeren, vizet adott a pusztában, ne találna megoldást a te problémádra? Ugye, nem gondolod ezt komolyan! Ne zúgolódj az ellen, akitől kérned kellene inkább. Számára nincs lehetetlen! Kérd segítségét, hittel!

Herjeczki Géza

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!