2018. július 12., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Kéréseid legyenek Isten akaratának alárendelve!

Igehely: 1Jn 5:14-15; Kulcsige: 1Jn 5:14 „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket.”

Ezek az igeversek azt sugallják, hogy merj bízni Istenben akkor is, ha a világi gondolkodás nem ezt diktálja. Ugyanakkor ebben az igeszakaszban János az imameghallgattatás feltételét is bemutatja, amit sokan figyelmen kívül hagynak. János arra tanít bennünket, hogy a mi kéréseink legyenek ráhangolódva Isten akaratára. Ehhez nélkülözhetetlenül szükséges szoros lelki kapcsolatban lenni az Atyával. A tegnapi igerészben Jézus imájában elmondja az Atyának fájdalmát, kérését, vágyát is, de mindent alárendelt az Atya akaratának. Ez az igazi bizalom: bár értelmemmel, szemeimmel nem látom a megoldást, de tudom, hogy a mennyei Atya akarata legjobb számomra. Pál a Filippi 4-ben arra biztat, hogy kéréseinket hálaadással tárjuk Isten elé. Tehát az imakérésben nem követelőzés van, hanem hála és megnyugvás Isten akaratában.

Tóth József

DÉLUTÁN | 

Abigail bölcs döntése

Igehely: 1Sám 25:18-33

Abigail tiszta helyzetfelismerése Istentől kapott világossága és bölcsessége alapján történt. Őtőle volt a gyors beavatkozás. Dávidnál betelt a pohár, mert Isten gyermekeinek is van idegrendszere. Nábál istentelen és gonosz magatartását már nem bírta lenyelni. Gondolta, „kézbe veszi a dolgokat”. „Segíts magadon” – mondják ma is sokan ezt a pogány közmondást.

Abigail bölcs volt a gyors helyzetfelismerésben: tudta, itt nem lehet tétovázni, Dávidot azonnal ki kell engesztelni. El is indul egy kis csapattal, ajándékokkal. Mihelyt találkoznak, térde borul előtte, és könyörög neki: „kérlek, uram, ne törődj Nábállal...”

Bölcs volt abban is, hogy megerősítette az Úrba vetett bizalmát: „ha majd az Úr Izráel fejedelmévé tesz téged...” Dávid fel is ismeri, hogy itt Izráel Istene cselekedett, és elkezdi Őt áldani bosszúállás helyett.

Ha kellemetlen igazságtalanságok érnek minket is, jó az Úrban megnyugodni, rábízni az igazságszolgáltatást, és látni a mennyet, azt a jövőt, ami az övéire vár!

Bányai István

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!