2018. június 28., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Közelebb van Isten, mint gondolnánk! Keressük őt!

Igehely: ApCsel 17:22-34; Kulcsige: ApCsel 17:27 „Hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs messzire egyikünktől sem.”

Az emberek nagy része látszólag ma is istenfélő, akár Pál idejében az athéniek. A gond csupán az, hogy az általuk elképzelt istent félik, mert az igaz Istent sokan ma sem ismerik. A mi feladatunk, hogy Pálhoz hasonlóan, Őt hirdessük (23). Mi az, amit Pál világosan elmond az igaz Istenről, és amiről mi sem hallgathatunk?

1. Ő az, aki teremtette a világot, a mennynek és a földnek az Ura (24).

2. Ő semmiben nem szűkölködik, nincs szüksége semmire (25).

3. Ő határoz meg mindent égen és földön (26).

4. Ő nincsen messze az Őt keresőktől, és egyikünktől sem (27).

5. Őt semmihez és senkihez nem lehet és nem is szabad hasonlítanunk (29).

6. Ő egy igazságos Isten. A tudatlanság idejét elnézi ugyan, de mindenkinek azt parancsolja, hogy térjen meg (30). Egy napon majd megítéli igazságosan a föld összes népét (31). Ilyennek ismered-e te az Istent? Ha igen, beszélj róla ma másoknak.

Balogh Gábor

DÉLUTÁN | 

Védekezés Félix helytartó előtt

Igehely: ApCsel 24:10-27

Pál apostolt halálra keresik a zsidók, mivel áldás kíséri minden nyilvános megjelenését. Az apostol védekezése jogos, mert a vád alaptalan, és nem bizonyítható. (11-13) Pál óvakodik attól, hogy állami rend és törvények ellen vétsen, és ezt bizonyítani is tudja a helytartó előtt, (11-13) ahol felkéri vádolóit, hogy álljanak elő és mondják el nyíltan azokat a dolgokat, amikkel vádolják.

Pál apostol ártatlansága világos és vitathatatlan, mert a római hatóság, illetve bíróság számára a feltámadásról szóló hitvallás, nem számít peranyagnak. Pál nyíltan kijelenti, hogy a feltámadás igaz az igazaknak, és a gonoszoknak is. A (15-16) versekben olvassuk a reménység igéjét, ezt a reménységről szóló igét hagyja hátra a mai modern világnak is az apostol, tudván azt, hogy az Atyánál elvégezett dolog a feltámadás és az azt követő ítélet. De akik Krisztusban éltek és haltak meg, kegyelem által mentesültek az ítélet alól, mert a megváltásban örök életet nyertek.

Kész vagyok-e rágalmazást vállalni, ha kell nyilvánosan is, csak azért mert hiszek a feltámadásban? Kész vagyok-e megvédeni hitem igazságát embertársaim előtt?

Mucsi Bálint János

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”

Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.