2018. október 15., hétfő

DÉLELŐTT | 
„Szent, igaz és jó” – nem csak Isten?!

Igehely: Róm 7:7-14; Kulcsige: Róm 7:12 „A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó.”

A törvény nem az ellenségünk, de nem is belépő jegyünk a mennyországba! A törvényt arra akarja Isten felhasználni, hogy rávilágítson az ember bűnére. Lehetetlen irgalomra vágyni, ha előtte nincs őszinte bűnismeret, és őszinte bűnbánat.

A törvény Isten akaratának kijelentése, de nincs ereje megújítani bennünket. Megmutatja a bajt, a betegséget, de gyógymódot nem ad.

Tehát a törvény igaz és jó, csak nem tudjuk betartani, ezért van szükségünk a kegyelemre. Csak a kegyelem, semmi más, nem az okoskodásunk, a szabályaink, a törvényismeretünk. Csak kegyelemből van üdvösségünk, hit által, semmi más nem ment meg bennünket!

Jézus Krisztus egy újfajta viszonyulást mutatott be a törvényhez, amelynek az a feladata, hogy úgy segítsen az emberen, hogy közbe ne tegye őt rabszolgává (Róm 7:4). „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, hogy másé legyetek: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.”

Petyár Lóránd

DÉLUTÁN | 

Gedeon felmagasztalása

Igehely: Bír 6:10-16

Heti sorozatunkban Gedeon a következő személy, akit Isten felmagasztal. Miért épp Gedeon? Nem tudjuk, csak sejtéseink vannak. Gedeon sok szempontból alkalmatlan volt a bírói tisztségre. Ő, mint Izráel szabadítója? A családja bálványimádó (25. v.). Félve menti a menthetőt (11. v.). Keserű, telve panasszal és zúgolódással (13. v.). Nem hisz igazán Istenben és ígéretében (14 - 16. v.). Kevésnek és gyengének látja önmagát (15. v.). Az Úr mégis bátor vezetőt formál belőle. Őnála nincs lehetetlen!

Isten elfogadja Gedeon ingatag hitét, és megerősíti a kért jelek által. Az Úr utasításait követve Gedeon győzelemre vezeti a népet, így részesül köztiszteletben. Izráel bírájává, szabadítójává kellett válnia. Az Úré a dicsőség, és Gedeont is felmagasztalja.

Gedeon jellemzésének pontjait olvasva, talán magunkra ismerünk. A kérdés csupán az, hogy rászánjuk-e magunkat és követjük-e az Úr utasításait a lelki növekedésben, a szolgálatban, a gyermeknevelésben, a jövőalapozásban, a gyarapodásban. Az Úrra figyelve éljük életünket, és kérjünk erőt, hogy megértsük és megtegyük utasításait!

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: Mt 20:17–28; Kulcsige: Mt 20:27 „És aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.”

Két testvér-tanítvány szeretne „helyezkedni” Isten országában, anélkül, hogy tudnák, hogy mi is ez az ország. A lobbitevékenységbe anyjukat is bevonják. A kérdés időzítése is azt mutatja, hogy nagyon nem értik Jézust, aki éppen harmadjára beszél a rövidesen bekövetkező haláláról és feltámadásáról. Lukács szerint még az utolsó vacsora estjén is azon megy a vita, ki a nagyobb Isten országában. Jézus válaszából kiderül, hogy maga a kérdés föltevése is rossz: „Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.