2019. június 5., szerda

DÉLELŐTT | 
Hol máshol kapna szeretetet a megtérő?

Igehely: 2Kor 2:5-11; Kulcsige: 2:8 „Ezért kérlek titeket, tanúsítsatok iránta szeretetet.”

Egy alkalommal itt Debrecenben a bemerítésre készülő barátkozó elmondta megtérését. Arra a kérdésre, hogy: mi volt az a dolog, ami miatt felkereste a gyülekezetet és végül megtérésre késztette? A hölgy rövid gondolkodás után, így válaszolt: „Inkább azt mondanám, hogy ki volt az, aki miatt eljöttem a gyülekezetbe. Életem egyik nehéz korszakában épp villamossal utaztam egyik barátnőmmel, amikor próbáltam neki elmondani, hogy mennyire hiányzik egy baráti kör vagy egy közösség, ahol szabadon elmondhatnám gondjaimat. A barátnőm csak nézett rám és nem nagyon tudott tanácsolni. De valaki a hátam mögött csak annyit mondott: jöjjön el vasárnap a Szappanos utcai gyülekezetbe, ott biztosan jól fogja érezni magát. Eljöttem egyszer, aztán még egyszer, végül már rendszeresen jártam, és most itt állok Isten előtt és előttetek, mint aki megszerettem egy életre ezt a helyet.” Ez a kulcsigénk alkalmazása: „Ezért kérlek titeket, tanúsítsatok iránta szeretetet.” (2:8)

Tudnál-e hasonlóképpen odahívni hozzátok a gyülekezetbe egy ezer idegent, akiről megtudod, hogy szüksége van Jézus megértő szeretetére, szüksége van meghallgató közösségre?

Mucsi János

DÉLUTÁN | 

... közbenjár

Igehely: Róm 8:26-27

Néhány kérdés foglalkoztat: mit keresek a gyülekezetben, kit keresek a gyülekezetben, hol a helyem a gyülekezetben? Vagy talán az egészet egy kérdésbe lehetne sűríteni: miért vagyok ott a gyülekezetben? Isten Lelke mellénk áll, akik gyengék vagyunk, és még nem tudjuk megfogalmazni imáinkat, kéréseinket, de már megtettük az első lépést Jézus felé. Kifejeztük vágyunkat a megtérés felé. Erőtlenségünk sokszor abban áll, hogy nem tudjuk kimondani, illetve megfogalmazni Isten iránti kérésünket, ott lapul szívünkben, de: „nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” (Róm 8:26b) Igen, itt van az ember gyarlósága megvilágítva, mert Isten az Ő szeretetében, a Lélek által, a Közbenjáró által megteremti a kapcsolatot az örökéletre vágyó emberrel.

Hogy tud ennyi szeretet tömörülni Istenben, és amikor szükségleteimmel harcolok, eláraszt, megáld, felemel, magához von a Közbenjáró Lélek által? Érzek-e elhívást a gyülekezeti munkára, bármi legyen is az, mert ha igen, akkor megvan a válasz arra a kérdésre is, hogy: miért vagyok ott a gyülekezetben?

Próbáld megválaszolni ezeket a kérdéseket, kedves olvasó.

Mucsi János

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

– Mt 20:29–34; Kulcsige: Mt 20:34 „Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.”

Különös, ahogy Isten minden ember szívéhez utat talál. Az sem lehet akadály, ha nem lát. A két vak „meghallotta, hogy Jézus arra megy el”. Olyat is láttam, hogy evangélizáció végén siket ember jött előre, hogy megnyissa szívét Jézusnak, pedig nem volt jeltolmács. Az evangélium válasz az elesett embernek, ezért beleillik a lelkébe. Jézus azért jött, hogy örömhírt mondjon a szegényeknek. Erre érzett rá a két vak, és nem lehetett akadály az, hogy nem látnak, de az őket helyre utasító tömeg sem.