RMBGySz*

2019. május 12., vasárnap

DÉLELŐTT | 

Énekelni fogok az Úr útjairól

Igehely: Zsolt 138:1-8; Kulcsige: 138:5 „Énekelni fognak az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége.”

Ez a zsoltár csodálatos egyszerűséggel vázolja fel azt, amiért Dávid méltónak tekinti Istent a dicséretre. Sok más zsoltárától eltérően, ebben kevés költői elemet használva, Dávid azonnali, teljes szívből fakadó magasztaló énekkel áldja Istent az istenek előtt. Ezekről feltételezhetjük, hogy lehetnek a hamis bálványistenek, vagy a föld királyai, de akár az angyalok is, akik a frigyláda fölé hajló kérubok jelképében jelen vannak a templomi istentiszteleten. Kálvin, zsoltár-magyarázataiban inkább effelé az utóbbi értelmezés felé hajlik.

Miért magasztalja Istent Dávid? (2.v.) Az Ő hűséges szeretetéért. A Károli és más fordításokban a kegyelem és igazság, vagy a jóság és hűség kifejezéspár jelenik meg, de a vers második fele főképpen Istennek adott szavához, ígéretéhez fűződő hűségét emeli ki, éppen azt, ami miatt Istennek neve meg van különböztetve, illetve más istenek főlé helyezi Őt. Az Ő szava teljességgel megbízható, miképpen annak neve, Aki az ígéretet beteljesíti. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint hogy Isten beváltotta az ő ígéretét és elküldte Jézust, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. (Jn 1:14,17)

A 3. vers Istennek egy másik lényeges tulajdonságát mutatja be: Isten hallja, amikor hívják és nem marad tétlen. Nem mindig azt teszi, amit mi kérünk vagy amire számítanánk, hanem azt, amire igazán szükségünk van. Bátorítja és erősíti a lelkünket, mert tudja, milyen könnyen elbátortalanodunk és elcsüggedünk, amikor a dolgaink kedvezőtlenül alakulnak. Mert hogy ne ismerne az, aki „kezével” alkotott minket? (9.v.)

A „bár fenséges az Úr, meglátja a megalázottat” megállapításban egy ellentét szerepel, miszerint Isten nagysága nem gátolja meg Őt abban, hogy törődjön a föld szegényeivel és alázatosaival. A fennhéjázó, saját magát tartja távol Istentől önteltsége miatt, Isten mégis messziről megismeri őt. Viszont közel van a megtört szívű, alázatos emberhez. Sőt, nem csak közel van, hanem megtartja, jobbjával megsegíti őt! Kérted már őt, hogy léphess erre az útra? Ha igen, akkor ma is bízz benne, hogy javadra dönti el ügyedet! „Emlékezz vissza az útra, és Megtartódat áldd...!” (HH. 171)

Oláh Lajos

Imaáhítat: 

Adjunk hálát az édesanyák gondoskodó szeretetéért! – 1Sám 2:18-19

Bibliaóra: 

Legyünk hálásak a fenyítésekért! – Zsid 12:1-29 (Zsid 12:11)

DÉLUTÁN | 

Idősek és fiatalok szeretetteljes intése

Igehely: Tit 2:1-10

Az intés elengedhetetlen a Krisztus gyülekezetében. (Zsid 12:5-14) Eredménye attól függ, hogy ki végzi, milyen lelkülettel (Dán 12:3; ApCsel 15:31-32; Rom 12:5-10) és szándékkal. Az intést végző legyen példás életű, Szent Lélekkel betöltekezve. (Gal 6:1) Tegye bátran (Zsolt 119:100) és idejében. (Fil 2:1-2) Kit látsz a gyülekezetben, aki erre a szogálatra alkalmas lenne? Imádkozzunk ilyen eszközökért! Manapság közösségeinkben nem igazán merjük felvállalni az intések nagy részét, vagy azért, mert hozzánk képest túl idős vagy fiatal, netalán ellentétes nemű. De még fölmerülhet néhány tényező, például társadalmi okok: gazdag, pénzes ember, magas végzettségű. A világi, jogi törvények is beleszólhatnak, amire érzékenyebbek lettünk, mint Isten igéjének a figyelembevétele. Több esetben hangzik el, hogy ez már / még belefér. Így lesz a megengedett dologból bevett szokás, majd hagyomány. Mivel Isten bűngyűlölő, ezért megvonja áldását, Szent Lelkét és élettelen lesz az Isten tisztelete. Ennek következtében lesznek ugyan csodálatosan megszervezett programjaink, csak éppen a megelevenítő Lélek nélkül. Elmaradnak a megtérések, döntések (ApCsel 2:37-41) vagy éppen a meglévő gyülekezet fog elsorvadni. Lát-e valami különbséget a világ, mert az sóvárogja Isten fiainak megjelenését? (Róm 8:19) Sokan úgy vélekednek, hogy ez a pásztor dolga. Mindenképp beszéld meg vele, de lehet téged akar használni az Úr éppen az ő bátorítására vagy intésére. Kerülj közelebb, beszéljétek meg, imádkozzatok együtt! Lehet ő sem mer szólni, mert éppen valami őt is fogvatartja. Szoktam mondani, de alkalmazni is, hogy nem az a baj, hogy beleestem valami borzasztó dologba, hanem hogy nem rendezem, és inkább ott maradok benne. Inkább rendezzem azért, hogy a Krisztus Teste még csodálatosabb legyen, (Ef 4:11-13) ahol idősek, fiatalok, nők, férfiak, urak és szolgák együttlakoznak, hisz csak oda küld áldást az Úr. (Zsolt 133:1-3)

Bödő Zoltán

2019.05.12.

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.