RMBGySz*

Áhítat

2017. szeptember 19., kedd

Igehely: ApCsel 21:1-16; Kulcsige: ApCsel 21:6 „Ezután elbúcsúztunk egymástól, mi hajóra szálltunk, ők pedig visszatértek otthonukba.”

A testvéri találkozások különös érzéssel töltenek el. Akár ismerős, akár ismeretlen lelki testvérekkel találkozunk, érezzük, hogy összetartozunk, közös Urunk, közös célunk van. Pál apostolnak jó szokása volt, hogy utazása közben sorra látogatta a korábban alapított vagy megismert gyülekezeteket.

2017. szeptember 18., hétfő

Igehely: Bír 5:12-19; Kulcsige: Bír 5:17 „Gileád a Jordánon túl tanyázik. És Dán miért időzik a hajóknál? Ásér ülve maradt a tenger partján, ott tanyázik öbleinél.”

Mindenki ismeri az olyan helyzetet, amikor segítséget vagy szolgáltatást kérünk, és azt a választ kapjuk, hogy: „Majd még beszélünk!” „Még meggondolom.” „Meglátjuk, mit lehet tenni.” Az ilyen fontolgatások néha őszinte lélekből fakadnak, de nagyon gyakran lepleznek bizonytalanságot, vagy illedelm

2017. szeptember 17., vasárnap

Igehely: Gal 2:6-10 „Azok pedig, akik tekintélyeseknek számítanak – hogy a múltban mik voltak, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az ember személyét –, azok a tekintélyes személyek engem semmire sem köteleztek. 5Móz 10,17 Ellenkezőleg: elismerték, hogy rám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, mint ahogyan Péterre a körülmetélésé. Mert aki munkálkodott Péter által a körülmetéltek közötti apostolságban, az munkálkodott énáltalam is a népek között. És amikor Jakab, Kéfás és János, akiket oszlopoknak tekintenek, felismerték a nekem adott kegyelmet, megállapodásul kezet adtak nekem és Barnabásnak, hogy mi a népekhez menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez. Csak azt kérték, hogy emlékezzünk meg a szegényekről; ez az, amit én igyekeztem is megtenni.”

A régi időkben, amikor a kézfogás még nem vált egyszerű jelképes cselekedetté, azért nyújtottak egymásnak kezet az emberek, hogy mutassák: nincs náluk semmiféle fegyver, baráti, békés érzelmekkel közelednek.

2017. szeptember 16., szombat

Igehely: 2Krón 35:1-19; Kulcsige: 2Krón 35:6 „Vágjátok le a páskabárányt, miután megszenteltétek magatokat, és készítsétek el testvéreiteknek, teljesítve az Úrnak Mózes által adott rendelkezését!”

Isten igéje és a megtisztulás után elérkezett az ünneplés ideje. A páska ünnep előírásait is bizonnyal a megtalált törvénykönyvben fedezték fel. Amit generációkon keresztül elmulasztottak, azt próbálták most bepótolni.

2017. szeptember 15., péntek

Igehely: 2Krón 34:8-33; Kulcsige: 2Krón 34:19 „Amikor a király meghallotta a törvény igéit, megszaggatta a ruháját.”

Jártál-e már úgy, hogy mulasztást követtél el, aminek nem is voltál tudatában? Mit éreztél, amikor rádöbbentél, hogy folyamatosan hibáztál? Az emberek nem szeretik beismerni, hogy téves életvitelt folytattak. De amikor Isten igéje rávilágít arra, akkor megrázó élményként felébreszti az embert.

2017. szeptember 14., csütörtök

Igehely: 2Krón 33:21-34,7; Kulcsige: 2Krón 34:3a „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét.”

A tizenéves kort a dac és lázadás korának tartják. Milyen jó, ha valaki a romboló szokások ellen dacol! Milyen jó lenne, ha a fiatalokban lobogó dacos hajlamokat jó irányba tudnánk terelni! Jósiás tizenöt éves volt, amikor kezdte keresni Istent.