RMBGySz*

Áhítat

Május 13 – Szombat

d.e. Az Élet Kenyere – János 6:27-35; Kulcsige: Jn 6:33

Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.  (Jn 6:33)

A mindennapi táplálékért nem felejtünk el megdolgozni, mert az üres gyomor korog az éhségtől. Csak gyermekkorban várjuk el, hogy előteremtődjék számunkra az eledel.

A mi drága Megváltónk ma arra szólít fel, hogy tegyünk valamit az örök eledelért. Azt tehetjük, hogy higgyünk benne. Mert ő megmarad örökké, őt az Atya pecsételte el, az Isten. 

Május 12 – Péntek

d.e. Kenyér az engedelmeseknek – Ézs 30:18-26; Kulcsige: Ézs 30:23

Ő pedig esőt ad a magra, amellyel beveted a földed, és kenyeret ad a föld terméséből, amely bőséges és tápláló lesz. Nyájad tágas mezőn legel azon a napon. (Ézs 30:23)

Isten határozottan ellenzi, hogy népe Egyiptomra támaszkodjon. Egyiptom, vagyis a világ, mindig a szolgaság szimbóluma marad.

Május 11 – Csütörtök

d.e. A húsz árpakenyér csodája – 2Kir 4:42-44; Kulcsige: 2Kir 4:43

A szolgája azonban így szólt: Hogyan adjam ezt oda száz embernek? De ő így felelt: Csak add oda a népnek, hadd egyenek! Mert ezt mondja az Úr: Enni fognak, és még marad is! (2Kir 4:43)

A sok Istentől elfordult, bálványimádó ember között már alig voltak az Urat félők. Ezek keresték egymással a közösséget: összegyűltek ott, ahol a próféta volt.

Május 8 – Hétfő

d.e. Ötezer ember megvendégelése – János 6:1-15; Kulcsige: Jn 6:11

Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. (Jn 6:11)

Isten Fia együttérzésből, szeretetből adott kenyeret a hozzá sereglő sokaságnak. Ő tudta, hogy mi következik: kérdés a tanítványokhoz, és egy gyermek uzsonnájának a felajánlása.