Igehely: Dán 2:19-36; Kulcsige: Dán 2:29 „Te, ó, király, azon töprengtél fekvőhelyeden, hogy mi fog történni ezután. A titkok Kijelentője pedig tudatta veled, hogy mi fog történni.”
Dániel előtt lelepleződött valami, amit Isten bölcsessége nélkül képtelenség lett volna megérteni. Az álom, amit a király látott, Istentől származó kijelentés volt. Az álom jelentésének megfejtését szintén Istentől kapta a király, Dániel közbenjárásával.
Igehely: Dán 2:1-18; Kulcsige: Dán 2:11 „Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.”
A király tombol, mert a problémájára nem azonnal jön a megoldás. A bölcsek hiába érdeklődnek az álom részleteiről, Nebukadneccar halogatást lát kérdéseikben, márpedig neki most azonnal kell a válasz. Aztán elhangzik a felismerés, hogy egyedül Isten tudja megfejteni a megfejthetetlent.
Igehely: Dán 1:9-21; Kulcsige: Dán 1:17 „Isten megadta ennek a négy ifjúnak, hogy előrehaladjanak a tudományban, mindenféle írásban és bölcsességben. Dániel pedig értett a látomások és az álmok magyarázatához is.”
Nem voltak könnyű helyzetben Dánielék, de felismerték, hogy Isten már készíti számukra a kiutat. Egy olyan ajánlattal állnak elő, ami nem csak számukra megoldás, hanem a főudvarmestert sem sodorja veszélybe. Nem bonyolódnak étrendek összehasonlításába, csak próbaidőt kérnek.
Igehely: Dán 1:1-8; Kulcsige: Dán 1:5 „A király elrendelte, hogy napi ellátmányukat a király ételeiből adják, és abból a borból, amelyet ő szokott inni. Így kellett őket nevelni három esztendeig, hogy azután a király szolgálatába álljanak.”
Nebukadneccar Júdea meghódításában alapos munkát végzett, és a győzelem után hozzálátott a fosztogatáshoz. A király nem csak értéktárgyakat vitt magával, hanem az ország legnagyobb kincseit, a jobb jövő reményét: a legtehetségesebb fiatalokat.
Igehely: ApCsel 28:1-10; Kulcsige: ApCsel 28:9 „Miután ez megtörtént, a többi beteg szigetlakó is odament hozzá, és ő meggyógyította őket.”
Miután az Úr megszabadította Pált és a vele hajózókat a Földközi-tengeren tomboló vihartól, tekintélyt adott az apostolnak Málta szigetének vezetői előtt, hogy előkészítse a római utazását. Ez két csoda által történt.
Igehely: ApCsel 19:8-20; Kulcsige: ApCsel 19:12 „Úgyhogy még levetett kendőit vagy kötényeit is elvitték a betegekhez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz lelkek pedig kimentek belőlük.”
Efézus Kis-Ázsia egyik legfontosabb központja volt. Gazdasági és politikai jelentőségén túl a vallási sokszínűség városa is volt. Pál apostol Efézusban szembesült a többistenhívő vallások képviselőivel, akik különösen Artemisz (Diána) istennőt imádták.
Igehely: Mt 21:23–27; Kulcsige: Mt 21:27 „Ezért ezt felelték Jézusnak: Nem tudjuk. Ő pedig így válaszolt nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.”
Miért kérdőjelezték meg némelyek Jézus tekintélyét a földön jártakor? Nyilván azért, mert hitetlenek voltak, és az életük haszontalan, kivágni való fügefa volt. Itt már nemcsak az volt a baj, hogy hiányzott a jó gyümölcs, hanem megjelentek a keserű, mérgező gyümölcsök – a keserű irigység és a gyilkos büszkeség. A nép elbizakodott vezetői alábecsülték Jézus tekintélyét, és túlbecsülték a sajátjukat. Úgy vélték, hogy Jézus népszerűsége fenyegetést jelent számukra, ezért minden eszközt megragadva igyekeztek Jézus tekintélyét csökkenteni, a magukét pedig emelni.