Mindennapi áhítatok

2022. szeptember 17., szombat

Igehely: Neh 8:1-18; Kulcsige: Neh 8:13 „Másnap azután összegyűltek az egész nép családfői, a papok és a léviták Ezsdrásnál, az írástudónál, hogy még jobban megértsék a törvény szavait.”

Mindennapi életünket a döntéseink határozzák meg, és nem mindegy, hogy milyen szempontok alapján hozzuk meg ezeket az elhatározásokat. Isten igéje nem arra való, hogy az imaházainkban hagyjuk, mivel hétköznapjaink alatt is igen nagy szükségünk van rá. Fontos kívánni az Isten szavát.

2022. szeptember 16., péntek

Igehely: Neh 7:60-72; Kulcsige: Neh 7:72a „A papok, a léviták, a kapuőrök és az énekesek, a köznépből valók és a templomszolgák, tehát egész Izráel letelepedett a maga városaiban.”

Az előző versekben a fogságból hazatértek névsorát olvashatjuk, ami sok ismeretlen nevet tartalmaz. Vezetők, a nemzet fejei, papok, léviták, énekesek, kapuőrök, Salamon szolgái fiainak nevei. A származásukat igazolni nem tudók korlátozott jogokkal rendelkeztek.

2022. szeptember 15., csütörtök

Igehely: Neh 6:15-7:3; Kulcsige: Neh 6:16 „Amikor ezt meghallották ellenségeink, félni kezdtek a körülöttünk élő népek, és nem tartották többé olyan nagyra magukat, mert fölismerték, hogy Istenünk segítségével lehetett csak véghezvinni ezt a munkát.”

Isten segítségével a munka hamar befejeződött. Milyen öröm lehetett a nép szívében! Az ellenség viszont a saját kelepcéjébe sétált, mivel erőt vett rajtuk az a félelem, amit a vezetőknél és az építőknél szerettek volna látni.

2022. szeptember 14., szerda

Igehely: Neh 6:1-14; Kulcsige: Neh 6:8 „Én azonban ezt üzentem neki: Nem történt semmi olyasmi, amit te állítasz, csak magadtól találtad ezt ki.”

Jeruzsálem falai felépültek. Már csak a kapuk helyreállítása maradt, amit az ellenség egyre durvább módszerekkel igyekezett megakadályozni. Jól tudták: ha a vezetőt sikerül megfélemlíteniük, elérték céljukat, mert a munka leáll.

2022. szeptember 13., kedd

Igehely: Neh 5:9-19; Kulcsige: Neh 5:13c „Az egész gyülekezet áment mondott rá, és dicsérte az Urat. A nép pedig eszerint járt el.”

Akik a cselekedeteinket látják, vagy gyalázni, vagy dicsőíteni fogják Istent (Róm 2:24; Mt 5:16). Viselkedésünk vagy az Isten iránti szent félelmet, vagy annak a hiányát árulja el. Isten Dávidnak mondott szavai óriási figyelmeztetést jelentenek nekem (2Sám 12:14).

2022. szeptember 12., hétfő

Igehely: Neh 5:1-8; Kulcsige: Neh 5:7a „És miután magamban meghánytam-vetettem a dolgot, felelősségre vontam az előkelőket meg az elöljárókat, és ezt mondtam nekik: Kiszipolyozzátok honfitársaitokat!”

A szükségben levő nép egységét belső feszültségek kezdték ki. Zálog alá, majd eladásra kerültek földjeik, kölcsönt kellett felvenniük adóik kifizetésére, és ami a legsúlyosabb, rabszolgaságba kellett adniuk gyermekeiket tehetősebb honfitársaiknak.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?