Evangélizáció és bemerítés Szatmáron

Isten kegyelméből idén is sor kerülhetett egy zenés adventi evangélizáció megrendezésére gyülekezetünkben, 2015 november 27-29. között, melynek keretén belül bemerítési ünnepélyt is tartottunk, vasárnap délelőtt.

Mind a négy alkalom nagyon áldásos volt, érezhető volt Isten jelenléte, kinek üzenetét péntek délután Kiss Lehel szamosújvári lelkipásztor, szombat délután Szűcs Sándor szatmárnémeti lelkipásztor, valamint vasárnap délelőtt és délután a kémeri gyülekezet és körzetének lelkipásztora, Király Tibor közvetítette.

A képen balról jobbra: Reman Izabella, Oláh Mirjám, Antal Hanna, Gergely Noémi, Mihály Szilvia, Moroz Hannelore, Kovács Viktória, Bányai Petronela, Király Tibor lelkipásztor, Nagy Balázs, Kiss Máté, Szabó Tamás, Szűcs Sándor lelkipásztor, Oros Gábor, Vince Zoltán, Jónás Dániel, Simon Krisztián, Nagy-Kasza Péter

Különös hálával tartozunk a Mindenhatónak a vasárnap délelőtti örömünnepért, úgy gondolom, hogy nem csak a fehér ruhások, hanem gyülekezetünk minden tagja újjongó szívvel várta a napot, mikor 16 fiatal megpecsételhette az Úrral kötött szövetségét, bemerítés által. Nagy izgalommal készültek életük legfontosabb napjára, mikor gyülekezetünk, barátaik, ismerőseik és rokonaik előtt fogadták meg, hogy mindig hűségesek maradnak Megváltójukhoz és életük végéig követni fogják Őt. Egy hálaadó imaóra után az igehírdetés következett, melynek alapjául az Apostolok Cselekedetei 8. részéből a 26-tól 39-ig terjedő igeversek szolgáltak, s melyben Király Tibor testvér beszélt a megtérés és az újjászületés szükségességéről minden ember számára, valamint az ezt követő bemerítkezés jelentősségéről, ami elsősorban engedelmesség a Bibliában megtalálható Isteni parancsnak, továbbá az óemberi természet eltemetésének jelképe, de egy nyílvános vallástétel, bizonyságtevés is azok számára, akik eleget téve meghívásunknak, eljöttek, hogy együtt örüljenek a fehér ruhásokkal. Az igei üzenet meghallgatása után a gyülekezet énekkara és a bemerítkezők szolgálatai következtek, kik énekszóval, bizonyságtevéssel, egy süketnéma tesvérekből álló csoport szolgálatával, költemények elszavalásával és egy hangszerszolgálattal dícsőítették az Urat. A bemerítést követően, a lelkipásztorok és a gyülekezeti vének kézrátétellel imádkoztak a fiatalokért, s mindnyájan arra kértük a mi Urunkat, hogy áldja meg az ő életüket, hogy mindig hűségesen követni tudják Őt, így haladván a Mennyország felé.

Azonban nem szabad megfeledkeznünk róluk továbbra sem, hiszen, ahogyan azt bizonyságtevéseikben elmondták, szükségük van további imatámogatásra, hogy ellenállhassanak a kísértéseknek és fejlődő hitéletük legyen. Isten ez alkalommal is bebizonyította nekünk, hogy meghallgatja imáinkat, így hiszem, hogy ha hittel kérjük, ezután is gondot visel fiatal lelki testvéreinkről.

Délután a helyszín szempontjából rendhagyó záróistentiszteletre került sor, melyet városunk Filharmóniaépületében tartottunk, ahová szintén nagyon sok ember jött el, hogy meghallgassa a szatmárnémeti gyülekezet ifjúsági kórusának, férfikarának és énekkarának a szolgálatát, majd az azt követő igei üzenetet.

Bízunk benne, hogy a bemerítési ünnepély és az evangélizációs alkalmak során, az Úr megérintette a jelenlévők szívét, s továbbra is folytatja a bennük elkezdett munkát, hogy további döntések, megújulások történjenek. Adja az Úr, hogy így legyen és a zsoltáríróval együtt mondhassuk, hogy: „Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, áldja mindenki az Ő szent nevét mindörökké!” (Zsoltárok 145:21).

Mihály Salomé