Hogyan kellene a keresztyéneknek online hozzászólni?

Az emberek hozzászólásait olvasni a világhálón egy érdekes és gyakran aggasztó tanulmány. Ráadásul, hozzászólásokat olvasni hitvalló keresztyénektől keresztyén oldalakon (és más oldalakon is) néha elbátortalanító.

Az azonnali, meggondolatlan hozzászólások különböző oldalakon általában minimális segítséget nyújtanak, sőt, inkább rombolnak. A hozzászólások könnyen lehetnek haszontalanok. Ezért kell figyelembe venni Jézus figyelmeztetését: „De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján” (Máté 12:36).  Ez az igevers alapján Isten is komolyan veszi a hozzászólásokat.

 

Hogyan kellene hozzászóljunk?

Ritkán: „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.” (Példabeszédek 10:19).

A Biblia azt tanácsolja nekünk, hogy fegyelmezzük az ajkainkat (ami a 21. században vonatkozik az ujjakra is), mert a sok beszéd ostoba fecsegés (Prédikátorok 5:3).  Bölcs dolog figyelni erre a tanácsra. Az is segítségünkre van, ha észbe tartjuk, hogy a bűnös természetünk miatt hajlamosak vagyunk felháborodottak lenni. De az evangélium alázatosságra int egymás iránt (Filippi 2:3). Lehet, hogy a véleményünkre egyáltalán nincs is szükség.

Késedelmesen: „...Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra” (Jakab 1:19).

Ha egy cikk, vagy bármilyen más online közzétett dolog haragra gerjeszt, szinte sohasem lenne szabad rögtön, idegesen választ írnunk. Abban az állapotban nehéz megértőnek lenni és szelídséget tanusítani mások iránt (Titusz 3:2). A legjobb várni és imádkozni. Egy óra vagy egy nap valószínüleg egy szívélyesebb hozzászólást fog eredményezni, ha egyáltalán szükség van rá.

Kedvesen: „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni” (Kolossé 4:6).

Minden, amit a Biblián kívül hallani és olvasni lehet elesett emberektől, főleg a meggondolatlanul megfogalmazott frissítések a közösségi oldalakon, korlátolt és hiányos dolgok. Minden, amit olvasunk a saját perspektíváink és élményeink szűrőjén keresztül jut el hozzánk. Mindannyian mondunk helytelen dolgokat és félreértelmezünk dolgokat. Ezért kedvesek és türelmesek kell legyünk, igyekeznünk kell, hogy a legjobbat feltételezzük az emberekről.

 

Mikor kellene hozzászólni?

A keresztyéneknek a célja, hogy bárkivel, bármikor és bármiről beszélnek „áldást hozzanak azokra, akik hallják”.  Tehát ha arra a következtetésre jutottunk, hogy hozzászólunk valamihez, akkor azért kellene tegyük, hogy áldás legyünk. Következik pár javaslat, amivel valóban áldás lehetünk valaki számára egy hozzászólás által:

Megköszönni: Ez talán a legjobb és leggyakoribb ok, amiért hozzászólásokat kellene írjunk. Ha egy szerző hozzájárul valami megértéséhez, vagy bátorítja a lelkünket, vagy segítő lelkülettel figyelmeztet, akkor hálánkat kifejezni helyénvaló és erőt ad a szerzőnek is. Nem kell, hogy tökéletes legyen. Ha segítséget kapunk, megköszönhetjük; ha nem kapunk segítséget, hallgathatunk.

Bátorítani: Mi emberek általában könnyebnek találjuk azt, hogy egymást kritizáljuk, mint hogy bátorítsuk egymást. Ez a válasz gyakran a bűnös büszkeségünk, ami megfertőzi a kritikus gondolkodásunkat. Könnyen mondhatjuk, hogy minden száz kritikára jut egy bátorító ember. Mint megváltott emberek, akik áldások akarnak lenni, mi keresztyének felhasználhatjuk a hozzászólásokat is arra, hogy bátorítsuk és építsük a szerzőt és más olvasókat (1Thesszalonika 5:11).

Tisztázni: Ha valami zavaros és nem tiszta, vagy tévesnek hangzik, áldást azzal nyújthatunk, hogy először megkérdezzük és megpróbáljuk tisztázni a dolgot, nem pedig egyből levonjuk a következtetést. Egy kedves, betekintést kérő kérdés felfedheti a szerző hibáját vagy az olvasó félreértését.

Kijavítani (gyengéden): Ez elég ritka kellene legyen. Úgy gondolom, hogy általában túl sok idő van elfecsérelve a kritizáló hozzászólások gyártására, aztán azok megvédésére az ellenkező véleményektől. De néha egy igazán szembetűnő és elvi hibát fontos lehet kijavítani. Ebben az esetben észbe kell tartanunk Pál utasítását:

„De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket, hátha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megtérve megismerjék az igazságot.” (2 Timóteus 2:24-25)

Egy hitelesen, igazán alázatos szív nélkülözhetetlen. Várj és imádkozz, addig ameddig olyan formában tudsz hozzászólni, hogy az egyezzen Pál buzdításával. Ne engedd, hogy más hozzászólókkal történő „üres fecsegések” lopják az idődet (2 Timóteus 2:16).  Hitben írd meg azt a hozzászólást és ne sértődj meg ha nem kapsz választ. Ha személyesen ismered a szerzőt, akkor kerüld azt, hogy nyilvánosan kijavítsd: inkább írj neki vagy hívd őt fel.

 

Ne szíts tüzet

Végül, emlékezzünk ezekre a kijózanító szavakra Jakab apostoltól:

„A nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől.” (Jakab 3:6)

Jakab ezt figyelmeztetésként hagyta hátra a keresztyéneknek. A keresztyének is tüzet szíthatnak a hozzászólásokkal. Ne szítsuk a tüzet gondatlan szavakkal melyekért egy napon számon leszünk kérve. Inkább fegyelmezzük ajkainkat/ujjainkat, és amikor beszélünk, akkor csakis azért tegyük, hogy áldás lehessünk azok számára, akik hallgatnak minket.

 

A cikk megjelent a KRISZTUSBAN MARADNI, A KORRAL HALADNI © blog oldalán.