2018. június 10., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Isten szeretetének bizonyossága: Bűnös voltam és Krisztus meghalt helyettem

Igehely: Róm 5:1-8; Kulcsige: Róm 5:8

Hívő életem nagy részét azzal pazaroltam el, hogy nap mint nap ki akartam érdemelni Isten szeretetét. Folyamatos bizonyítási kényszer alatt éltem: mindenáron jónak kell lennem, különben eljátszom az üdvösségem! Lelkileg megrázó és leterhelő volt minden elkövetett bűn. Szinte lehetetlennek éreztem a bocsánatot és megtisztulást, nem tudtam felszabadulni, mivel nem hittem el, hogy így is szeret Isten. Félelemmel, szégyenérzettel, és szolgálatra való alkalmatlansággal küszködtem. Mindez addig tartott, amíg fel nem fedeztem, hogy Istennek nem kérdés, hogy szeressen vagy ne szeressen engem. Képes volt a Fia halálát végignézni, hogy engem kiváltson a kárhoztató ítélet alól. Ő szeret – nem azért mert már megjavultam –, szeretett már akkor is, amikor még bűnös voltam. És amikor megragadott Isten szeretete, akkor került az életem a helyére. Megláttam jelentéktelenségemet és képtelenségemet a jóra. Elismertem és elfogadtam kegyelmének nélkülözhetetlen ajándékát. Jósága imádatra késztetett. Az üdvösségem tudatában elköteleztem magam az Ő követése és szolgálata mellett. Szeretete elvette a félelmemet, Lelke erővel tölt fel a jónak a megcselekvésére. Tökéletlenségemet alárendelem az Ő tökéletességének.

Te is küszködsz hasonló gondolatokkal, érzésekkel? Lelkiismereted nem szabadul fel a bocsánatkéréssel? Megbénít az Isten szeretetében való kétséged? Azt gondolod, hogy bizonyítanod kell? Hogy tökéletlenséged miatt kiesel Isten szerető karjaiból? Ma ez az ige egyértelműen neked szól.

Milyen bűnök, mulasztások, jellembeli hibák okoznak neked problémát? Nevezd meg őket! Mit szeretnél nagyon megtenni, hogy felfigyeljen rád Isten és szeressen téged? Nevezd meg! Hidd el, hogy Ő szeret! Engedd, hogy értelmed megújuljon Isten rád vonatkozó szeretetének felismerésében és elfogadásában. Csak az Ő szeretetébe vetett hit által tűnik el a félelmed, szégyenérzeted és bizonyítási kényszered. Csak az Ő szeretetét felfogva érted meg haragját, szigorát, országának rendjét. Csak az Ő szeretetétől megragadva szereted meg a jót, a tisztát. Csak a Krisztus szeretetétől megragadva lehetsz hiteles tanúja Istennek. Ő szeret téged! Szeresd ma te is Őt, és légy tanúja saját életed változásának az Ő keze alatt!

Győrfi Elek Tóbiás

Imaáhítat: 

Adjunk hálát a nyugalomnapért! – Ézs 58:13-14

Bibliaóra: 

Légy kész részt venni Isten munkájában! – Hag 1:1-2:9 (Aranymondás: Zsolt 90:17)

DÉLUTÁN | 

Töretlen bizalom Istenben

Igehely: Jób 2:1-13

A váratlanul jött, súlyos élethelyzetek teszik próbára az Istenbe vetett bizalmat. A világ tele van szájhősökkel. Az igazi hősök nem magukban bíznak, nem magukra mutatnak. Az igazi hős mindig magánál nagyobb dologban, személyben, eszmében bízik. Az Istenhitet is ez jellemzi. A hívő ember úgy rendezi be az életét, hogy annak szilárd alapja nem saját magában vagy evilági dolgokban áll, hanem a láthatatlan Istenben.

Az Istenbe vetett hit mindennapos dolog. Nem élhetsz Istent hanyagolva, abban a reményben, hogy majd a nehéz napokban minden rendben lesz. Ha az élet forrásától távol vagy, a lelki pusztába jutva zörgő csont lesz belőled. Csakis az Istenből élő ember sikeres és éli túl a sátáni pusztaságokat. Ha hiszel Benne, akkor élj a közelében. Imádd, kövesd, szolgáld Uradat!

Az Istenbe vetett hit felkészít az ismeretlen jövőre. Mi nem ismerjük a holnapot, ha Ő nem jelenti ki nekünk. Az ismeretlenbe belegondolni félelmetes. De aki benne hisz, nem félelemben jár, hanem mindenre felkészítő, élő reménységben. Még ha a halál árnyékának völgyében jársz is, veled van és nem félsz. A halál is nyereséggé válik, ha felragyog előtted Krisztus. Ha hiszel benne, ne félj a holnaptól!

Az Istenbe vetett hit megtart a váratlan, katasztrofális helyzetekben. A váratlan meglepi a legkülönbeket is. Nem kell mindig padlót fognod, de a padlófogás belefér az Isten gyermekeinek az életébe is. Olyankor aktiválódik az Istenbe vetett hit, mert ha segítségül hívod az Ő nevét, észreveszed, hogy talpra állít, és kivezet ismét a fényre. És nemcsak te leszel ennek tanúja, hanem ismerőseid is. Ha hiszel benne, a nyomorúságban se kételkedj, hanem hívd segítségül Őt!

Az Istenbe vetett hit megjutalmaztatik. Ha Isten értékel valamit, az a töretlen bizalom a részünkről. Aki hisz: az üdvözül, az megtartatik, annak minden lehetséges, nem megy az ítéletre, ha meghal is, él, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek! Bízz benne töretlenül és átéled támogatását!

Mindennap hiszel, vagy csak a szükséghelyzetekre tartogatod azt?

Megtartotta Isten ígéretét hitedre nézve? Emlékezz konkrét esetekre, és légy hálás!

Győrfi Elek Tóbiás

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?