Igehely: Zsid 4:1–11; Kulcsige: Zsid 4:9 „A szombati nyugalom tehát még ezután vár Isten népére.”
A Zsidókhoz írt levélben három nyugalomnapról olvasunk: Isten nyugalma (Zsid 4:4), Izráel nyugalma Kánaánban (Zsid 3:11) és a hívők jövőbeli nyugalma (Zsid 4:9).
Igehely: Zsolt 133:1–3; Kulcsige: Zsolt 133:1 „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!”
A 15 zarándokének között a három utolsó arról szól, hogy mi papok vagyunk (Zsolt 132), testvérek vagyunk (Zsolt 133) és szolgák vagyunk (Zsolt 134) Isten házában.
Igehely: Mk 2:23–28; Kulcsige: Mk 2:27–28 „Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.”
A Tízparancsolatból kilenc meg van ismételve az Újszövetségben. Egy nincs, mégpedig a negyedik parancsolat, a szombat megtartása. A szombat az Izráel és Jahve közötti szövetség egyik jele (2Móz 31:13).
Igehely: 1Kor 10:14–33; Kulcsige: 1Kor 10:16 „Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem Krisztus testével való közösségünk-e?”
A bűnesettől kezdve elromlott a kapcsolat az ember és Isten, és az ember és ember között. Ezt a kapcsolatot jött helyreállítani Jézus Krisztus. Billy Graham írt egy könyvet, melynek címe: Békesség Istennel (ajánlom elolvasásra!).
Igehely: 1Kor 11:23–34; Kulcsige: 1Kor 11:27 „Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.”
Sajnos a korinthusi gyülekezetben helytelen gyakorlatok is voltak, amikor úrvacsoráztak. Pál apostol ezeket orvosolja ebben a levélben. Hadd vegyünk sorra néhány gyakorlati dolgot, amikor úrvacsorához készülünk:
Igehely: ApCsel 2:42–47; Kulcsige: ApCsel 2:42 „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”
A jeruzsálemi gyülekezet kezdettől gyakorolta az úrvacsorai közösséget. Bár még a templomépület Salamon-csarnokában is összegyűltek rendszeresen, házaknál is voltak gyülekezeti alkalmak. Ezeken a házi közösségeken együtt étkeztek, együtt imádkoztak és együtt vettek úrvacsorát.
Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”
Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.