2017. június 16., péntek
– 1Kor 2:6-13
Mindenki lehet tanító? A Talmud kétféle embert említ. Az egyik, aki már elérte azt a színvonalat, hogy rabbi (vallástanító) lehetne, de mégsem adja magát a közösség szolgálatára.
– 1Kor 2:6-13
Mindenki lehet tanító? A Talmud kétféle embert említ. Az egyik, aki már elérte azt a színvonalat, hogy rabbi (vallástanító) lehetne, de mégsem adja magát a közösség szolgálatára.
– ApCsel 8:26-40
Ritkán jelenik meg valakinek angyal, hogy valamilyen feladatot adjon. Fülöppel viszont ez megtörtént. Találkozni kellett azoknak, akiket Isten egymáshoz vezetett. Ma is adhat Isten speciális megbízatást szolgáinak!
– 1Thessz 1:1-6
Amikor Pál apostol levelet írt a gyülekezeteknek, rendszerint úgy szólította meg a testvéreket: az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban, Efézusban stb. van...
– 1Kor 2:6-13
Jézus mennybemenetelekor megígéri, hogy el fog jönni a Pártfogó, és majd vezetni és tanítani fogja őket. A Szentlélek ígérete viszont nem szól minden ember számára, csak azoknak, akik az ő megváltottai. Ez a tény sokszor szembetűnő.
– Jób 33:1-33
E rész olvasásakor tekintsünk el attól, hogy ezt Elihú Jóbnak mondja. Olvassuk úgy, mintha minden egyes szava minket célozna meg. Mit tesz Isten? Teremt. Ő az, aki megteremtett minket, és ő lehel belénk életet is. Fizikailag mindent megad a létezéshez.
– 2Thessz 2:13-17
Mi is hálaadással tartozunk Istennek. Hálával tartozunk a szeretete miatt, mert egyáltalán nem érdemeljük azt meg. Nézzünk magunkba: amit látunk, a sok bukás, egyáltalán nem arra utal, hogy jogunk lenne egy tökéletes Isten gondviselésére.

Igehely: Péld 2:1–15 Kulcsige: Péld 2:6 „Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.”
Salamon figyelmeztet, hogy keressük és kutassuk az igazi bölcsességet. Ez Isten igéjében található. Az embernek nyitottnak kell lennie, hogy meghallja, befogadja, szívébe zárja és engedjen neki. Születésünktől fogva nem rendelkezünk ezzel az érzékenységgel, gyakran a környezetünk sem erre tanít bennünket. Ezért imában kérni kell és szorgalmasan kutatni, mint a legnagyobb értéket. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor az ember eljut a bölcsességre, vagyis az Isten félelmére és ismeretére (1–5. v.). Isten kész ezt a bölcsességet megadni.