2017. március 19., vasárnap
– Róm 1:8-17
Ha olyan szakembereket kérdezünk, akik az emberiség jövőjével kapcsolatos kutatásokat végeznek, többnyire rossz hírekről számolnak be.
– Róm 1:8-17
Ha olyan szakembereket kérdezünk, akik az emberiség jövőjével kapcsolatos kutatásokat végeznek, többnyire rossz hírekről számolnak be.
– 1Kir 19:9-18
Egyes vallások hithű követői belekiáltják a világba egy-egy terrorcselekmény előtt, hogy az ő istenük nagy. Mi a Jézus Krisztus földre jövetele óta másként beszélünk Istenünkről: Nagy a mi Istenünk, de kicsinnyé tud lenni értünk. Isten hatalmasan működött Illés próféta idejében.
– Zsolt 62:1-13
Dávid erős meggyőződéssel jelenti ki: „Csak Istennél csendesül el a lelkem!”. Pedig kipróbált ő már több „nyugtatót”. Nem kevés nehézségen ment keresztül Isten kedves embere. Néha úgy érezte magát, mint egy „düledező fal és bedőlt kerítés” vagy mint a „pára”.
–1Pt 3:1-7
Feje tetejére állított világunkban nagy szükség van arra, hogy emlékezzünk: Isten előtt mi az érték? Manapság igen nagy lehetőség van arra, hogy hozzájussunk a szép ruhákhoz, ékszerekhez, szépítőszerekhez.
– Ézs 58:3-6
Isten rátapintott a gócpontra: hiába az ima, böjt, önsanyargatás, ha az ember közben másokat nyomorgat. Talán könnyebb imádkozni és böjtölni, mint más embert felszabadítani és lelkileg felemelni.
– JSir 3:1-26
Amikor szenvedünk, keressük azok bizonyságtételét, akik hasonló helyzeteken mentek át. Jeremiás úgy beszélt magáról, mint aki „nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt”. A próféta őszintén leírta, amit érzett. Keresetlen szavakkal kitárta összetört szívét.

Igehely: 1Móz 12:1–4 Kulcsige: 1Móz 12:2 „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.”
Az Ábrahámnak adott áldás Jézus Krisztus által lett a miénk: „Hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy a Lélek ígéretét hit által megkapjuk” (Gal 3:14). A rövidke szakaszban gyönyörű, reménykeltő ígéret van, amit Ábrahám szó szerint a magáévá tett, és a mennyei elhívásnak azonnal engedelmeskedett.