Igehely: Mt 3:11–17; Kulcsige: Mt 3:13 „Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt.”
„Azokban a napokban” (1.v.) nehéz idő volt, sötétség, hírhedt politikai vezetők uralkodtak. A kor gonoszsága ellenére Isten nagy szabadítást készített. Imádkozzunk ezért, hogy legyen így ma is.
Igehely: Ézs 59:14–21; Kulcsige: Ézs 59:20 „De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! – így szól az Úr.”
Ézsaiás könyvében a központi üzenet az üdvösség, szabadítás, az új életben való járás. Ézsaiás jövendölt a legszebben, legbővebben az Úr Jézus Krisztus eljöveteléről, testet öltéséről. Mai igénk nem az ország lerohanásával foglalkozik, hanem a bűn megnyilvánulásait mutatja be.
Igehely: Lk 1:67–75; Kulcsige: Lk 1:69 „Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából.”
Zakariás szája megnyílik, és elénk adja a szabadítás evangéliumának ígéretét. Isten cselekvésére mutat, amely által Jézusban nyilvános örömüzenetté válik Isten meglátogatása.
Igehely: Lk 2:8–12; Kulcsige: Lk 2:11 „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”
Az Úr Jézus születése történetének leírásaiból fakad egy szép hangulat, de ezen túl a karácsonynak van oka is, célja is. Az ember elesettsége és Isten szeretete az oka. Célja: „Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse” (1Tim 1:15).
Igehely: Lk 2:1–7; Kulcsige: Lk 2:7 „És megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”
Karácsonykor eszünkbe jutnak szeretteink, ismerőseink. Isten is gondolt reánk, és elküldte Fiát a mi világunkba: „hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért” (1Kor 9:15).
Igehely: Kol 2:16–19; Kulcsige: Kol 2:17 „Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.”
Karácsony ünnepéhez közeledve jellemző legtöbbünkre a sok előkészület. Ajándékokat kell vásárolni, takarítani, sütni-főzni stb. Legyen lelki igényünk is, Isten szólhasson hozzánk, akarjunk megújulni, lelkileg megerősödni, a Szentlélek ereje töltsön be, legyen lelki növekedésünk.
Igehely: Zsid 3:12–15 Kulcsige: Zsid 3:13 „Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy a bűn csábítása közületek senkit meg ne keményítsen.”
Gyermekkoromban gyakran mondták szüleim: „Nézz a lábad elé, fiam, el ne ess!” Szeretetteljes figyelmeztetés volt ez, bizonytalan járásomra való tekintettel. A levélíró a zsidó nép pusztai vándorlásából eleveníti fel a Refidimben történt esetet, mikor a nép megkeseredésében zúgolódva követelte a vizet. Kaptak is, a sziklából.