2023 a Baptista500 éve!

„Te azonban légy józan mindenben, a bajokat szenvedd el, végezd az evangélista munkáját, töltsd be szolgálatodat.” 2Tim 4:5

Kedves testvéreim, kedves SZERETET olvasók!

Örömmel köszöntök mindenkit 2023-ban!

Habánok, újrakeresztelők, radikális reformerek, huteriták, újhitűek… Számos néven nevezték már hitelődeinket, az anabaptistákat, akik a reformáció harmadik ágának is mondható közösségként megjelentek néhány évvel a Luther-i reformációt követően szerte Európában. Egyházunkban az elmúlt száz év kutatásai alapján 1523-tól tartjuk nyilván hitelődeink Kárpát-medencei megjelenését, ezért ez az év jubileumi év a számunkra, melynek „Baptista500” címet adtunk.  Mit ünneplünk ebben az éveben?

Ünnepeljük a Krisztus evangéliumának az erejét! Hitelődeink életében – minden hiányosságuk és tévedésük ellenére – erőteljesen látható az Evangélium megelevenítő ereje. A Szentírás olvasása és igazságainak hirdetése, az újjászületés megértése, a bemerítésben való engedelmesség példája egyértelműen mutatja, hogy elődeink milyen hűségesen igyekeztek követni Krisztust. Hálásak vagyunk példájukért és mindazért, amit tanulhatunk tőlük. 

Emlékezünk elődeink áldozatos hitére, a sok-sok mártírra. Az anabaptista misszió, bár egy sokszínű, szétágazóan folyó megújulási mozgalom volt, de egyben az egyik legüldözöttebb vallási közösség is Európában. Emlékezhetünk például a Luther korabeli Manz Félixre, aki Zürichben élt. Rövid idő adatott neki arra, hogy miután felismerte a hitvalló keresztség, a bemerítés igazságát, hirdethesse a meggyőződését. Elfogták, majd hite megtagadására akarták bírni, azonban ő meggyőződésében szilárd maradt. 1527. január 7-én délután kísérték a folyópartra, a halálos ítéletet végrehajtani. Ő énekelve, bizonyságot téve ment az úton, a piaci árusok, a halaskofák között. Ekkor is a JÓ Hírt hirdette, egészen haláláig. Az első anabaptista mártírunk ő, akit Zürichben vízbe fojtottak. Manz Félix után elsorolhatatlanul hosszú a hitükért szenvedők, a mártírok sora, akik a fennálló hatalmasságok üldözése, és a vallási türelmetlenség miatt szenvedtek. Mindennek eredményeként ez a mozgalom nem tudott megerősödni, és a középkori európai vallási történelem meghatározó közösségévé válni.

Hálát adunk a megtartásért! Mindezeket látva hálásak vagyunk Istennek, hogy mégis megerősített, megtartott bennünket az évszázadok viszontagságai között! Az anabaptista reformáció, majd a modern kori baptista misszió nem csak nyomot hagyott a történelemben, hanem a mában is hat. Jelen lehetünk az egész világon, hirdethetjük az Evangéliumot és szolgálhatjuk a körülöttünk levő embereket! Viszontagságos történelmünk nem csak a fájdalmak és a veszteségek útja, hanem a megtartásé is! Isten velünk volt, és az Ő  áldása az, hogy mára a baptisták a protestáns világ meghatározó szereplőjévé válhattak. Méltó a mi Urunk, hogy mindezért hálát adjunk neki, és dicsérjük az ő nevét!  

Kedves testvéreim!

500 év után nekünk, az anabaptisták és a baptisták mai utódainak is arra kell törekednünk, hogy a Krisztusról szóló jó hírt, a bibliai meggyőződésünket józanul, következetesen és bátran képviseljük. Fel kell ismerni: a kísértő le akarja foglalni minden időnket, érdeklődésünket, és azt akarja, hogy minden mással foglalkozzunk, csak a küldetésünkkel, a lényeggel nem! Nem arról van szó, hogy nem kellene látnunk, ismernünk és értenünk a világot, amiben élünk. Benne élünk a világban, de közben belegyökereztünk az elmúlhatatlanba, és ez, pontosabban Ő a meghatározó, ahogy a Példabeszédek írja: „az igazak gyökere mozdíthatatlan.” (Péld. 12,3) Pál utolsó apostoli levelében megindítóan bátorítja és tanítgatja erre a lényeglátásra a fiatal Timóteust a fenti igében.  Az öreg Pál is foglalkozhatott volna az őt ért üldözésekkel, az üldözőkkel, az akkori világ bajaival, az ügyeletes hírekkel. Krisztustól azonban megtanulta, hogy mire, kire kell nézni, figyelni. Ezért hitelesen bátorítja lelki fiát, Timóteust a bajok elviselése közben is az evangélista szolgálat tudatosságára és annak teljes betöltésére. Ünnepeljünk! Emlékezzünk! Adjunk hálát! DE, mindeközben hirdessük, éljük Krisztust! Nézzünk előre is! Bizonyára 2023-ban is érnek bajok, kihívások majd bennünket. Ezerszer döntenünk kell majd: mire, kire figyelünk? Mit részesítünk előnyben? Krisztus-követésünkben haladunk-e előre? Betöltjük-e a nekünk szóló elhívást, a ránk szabott szolgálatot? Mindannyiunknak szól a bátorítás: légy józan, a bajokat viseld el, de mindeközben teljesen végezzük el a szolgálatunkat!

Papp János elnök, Magyar Baptista Egyház