RMBGySz*

A XVI. roma női konferencia

Kora ősszel, 2019. szeptember 14-én került megrendezésre az idei, immár XVI. roma nőkonferencia Ákoson. A találkozó mottója: „Fészeklakók, ügyeljünk egymásra!”, a Zsidókhoz írt levél 10:24 alapján: „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk’’.

A konferencia énekléssel, köszöntéssel kezdődött, majd az áhítatot Kovács Barna és Vékás Erzsébet vezették. Ezt követte a vendégházaspár, Cséky Marika és Cséky Győző bemutatkozása, akik Miskolcon az Üdvhadseregben szolgálnak, mint teljes idejű elhívottjai az Úrnak. Az Üdvhadsereghez való tartozásukat az öltözetük is alátámasztotta. Mindenki nagy figyelemmel hallgatta bizonyságtevésüket arról, hogyan találkoztak az Úr Jézussal, hogy mennyi okkult dologtól, tevékenységtől, szokástól szabadította meg őket Isten. Arra buzdították a jelenlevőket, hogy kiáltsanak az Úrhoz, ha bármilyen kapcsolatba kerültek életük során az okkultizmussal (ráolvasás, piros madzag a kezen, zacból, tenyérből való jóslás, horoszkóp), mert ezek jelenléte komoly akadálya lehet a hitben való növekedésnek, az Úr Jézus megismerésének.

Borzási Márta, az erdélyi Baptista Nőszövetség elnöke arról beszélt, hogy Isten terve az, hogy mindannyiunk családja fészekként működjön, de ha bűnt (elégedetlenséget, hazugságot, kritizálást, házasságtörést, türelmetlenséget) engedünk az életünkbe, a fészek könnyen kalitkává alakulhat. Ha azonban Isten közelében rakjuk le fészkünket, az biztonságos, meleg, tiszta lesz.

A program Cséky Marika igehirdetésével folytatódott, aki a magvető példázatán keresztül mutatta be, milyen lehet az ember szíve igehallgatás közben. Beszélt az útszélre, a köves, tövises talajra esett igemagról, valamint arról a szívről, amely olyan, mint a jó föld.

A bizonyságtevések és az igehirdetés után Kovács Jutka testvérnő tett fel kérdéseket a jelenlévőknek, a jó válaszokat szimbolikus ajándékokkal jutalmazták a szervezők. Ezzel a konferencia első fele véget ért. Ebédkor az ákosi gyülekezet szeretettel vendégelte meg a jelenlevőket.

Szünet után Papp Erzsike szólt először, aki mint gyermekmunkás a következőkre hívta fel a figyelmet: fontos hogy a szülők rendszeresen, időt szánva kikérdezzék a gyerekeiket mindarról ami történik velük, ami foglalkoztatja őket, aztán beszélt arról is, hogy a szülő feladata figyelni a gyereke facebook-os, instagramos tevékenységeit, kiemelte, hogy káros lehet, ha napi rutinná válik a gyerekkel való romantikus tévésorozatok nézése, ugyanis ebből sem a gyerek, sem a szülő jót nem tanul.

Fórumbeszélgetés előtt Cséky Győző lelkipásztor egy bibliai házaspár, Nábál ás Abigail életén keresztül mutatta be, milyen következményei lehetnek annak, ha az apa csak a szeme, a saját elgondolása alapján választ férjet lányának. A Biblia úgy ír Nábálról, mint aki gazdag, de ugyanakkor bolond ember volt. Ezzel szemben Abiagil derék asszonyként van bemutatva, aki jóeszű, bátor, bölcs, határozott, akihez segítségért fordulnak az emberek, akinek nincs ideje az önsajnálatra. Abigail tudta, hogy a türelem, a szelíd szó megtöri a legkeményebb csontot is, ez alapján próbált meg hatni a férjére.

A fórumbeszélgetéskor több kérdés is feltevődött: mit tegyek, ha a férjem jár imaházba, de otthon együtt nem akar imádkozni; hívő család vagyunk, mit tegyek, ha a gyerekem fiatalon megszöktetett valakit és nálunk akarnak lakni; hogy fogadjam az igemagot, ha nem tudok olvasni; mit tegyek, ha megvádolnak és tudtommal nem vagyok hibás; mit tegyek, ha a gyerekem nem akar jönni velem imaházba?

A konferencia végén Kajcza testvér, az ákosi lelkipásztor megtérésre, újbóli odaszánásra buzdított mindenkit, ez után a jól ismert „Most élem a legszebb, a legszebb éveimet” című roma ének is elhangzott.

Nekem résztvevőként jó volt ott lenni és látni, hogy érdekli, foglalkoztatja a roma testvérnőket az Isten igéje, hogy igyekeznek és törekszenek engedelmeskedni Istennek, keresik az Ő akaratát és vágynak arra, hogy az egész családjuk hitben éljen.

Hála és köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában is, de hozzájárult ahhoz, hogy ez a szombati nap ennyire áldásos legyen, úgy gondolom, hogy minden résztvevő számára kellemes időtöltés, lelki felüdülés volt és senki nem bánta meg, hogy eljött.

Dimény Leonóra

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.