Baptista történelmi évfordulók 2017-ben
10 éve (2007):
- április 22-én avatták lelkipásztorrá Kelemen Sándort Besztercén
- május 20-án avatták lelkipásztorrá Székely Béla-Dánielt Magyarkiskapuson
- június 3-án megnyílt az új imaház Szalárdon
- június 17-én megnyílt az új imaház Élesden
- szeptember 16-án megnyílt az új imaház Szilágysomlyón
- december 16-án átadták a Nagyvárad-Belvárosi Gyülekezet belső terében jelentősen átalakított, felújított imaházát
- december 16-án két új imaház megnyitóját tartották Érkörtvélyesen, ugyanakkor lelkipásztorrá avatták Bödő Zoltánt
20 éve (1997):
- június 13-án avatták lelkipásztorrá Nagy Istvánt Nagybányán
25 éve (1992):
- június 3-án hunyt el Varga Lajos lelkipásztor Feketegyarmaton
- június 28-án nyitották meg a krizbai (Barcaság) új imaházat
- augusztus 22-23 között tartották meg a Magyar Baptisták Első Világtalálkozóját Budapesten
- augusztus 30-án nyitották meg az új imaházat Margittán
50 éve (1967)
- a Nagyváradi Hitközség területén – ahová Szilágynagyfalu és Szilágyperecsen is tartozott – újabb üldözési hullám indult az ébredés ellen, amikor Kiss László lelkipásztort Szilágynagyfaluból, Kulcsár Mihály diakónust Perecsenből több havi börtönre ítélték
- a nagykiterjedésű kalotaszegi körzet kettévált, az egyiknek központja Kiskapus, a másiknak központja Bánffyhunyad lett. A kiskapusi körzet lelkipásztora Varga János maradt, a bánffyhunyadi körzet meghívta a teológiaia hallgató Bartha Istvánt
- november 12-én, Brassóban merítkezett alá Vékás Zoltán, Ilonka István lp. által
60 éve (1957)
- Vass Gergelyt két évi börtönbüntetésre ítélték
- a brassói imaház alapkőletétele
- április 21-én mutatták be Nagyváradon a Bokor Barnabás – Antal Ferenc szerzőpáros Golgotha című oratóriumát
75 éve (1942):
- az Antonescu-kormány a február 20-án aláírt 10091. számú miniszteri rendelettel üldözést indított a baptista felekezet ellen Dél-Erdélyben. A baptista közösség teljes felszámolását megcélzó intézkedések 1944. október 1-én fejeződtek be anélkül, hogy céljukat elérték volna
100 éve (1917):
- január 3-án, Bihardiószegen elhunyt Kornya Mihály
- február 4-én a háború viszontagságait átélő, Arad környéki gyülekezetek Arad központtal körzetet alakítanak (Csalla, Erdőhegy, Fazekasvarsánd, Lippa, Nagylak, Pankota, Pécska, Szederhát, Szentleányfalva). Ekkor avatták körzeti prédikátorrá (id. Bordás istván mellé) Horváth Jánost
- Lupényban a Zsil-völgyi missziómunka végzésére gyülekezeti vénné avatták a krasznai származású Szűcs Sándort
- megalakult a Nagyváradi Elismert Magyar Baptista Hitközség, melynek elnöke Darabont Gyula lett. Ez a hitközség lett az alapja a később, 1920. Október 27-én megalakított Szövetségnek
- Udvarnoki András megindította a „Gedeoniták” mozgalmat, melynek célja a lelki élet fellendülése mellett az árvaház és a teológiai szeminárium felépítésének anyagi támogatása volt
110 éve (1907)
- pünkösdkor megnyílt a Szilágyság első baptista imaháza Kémeren
- novemberben a Baptista Világszövetség vezetőségének képviselői (dr. John Clifford, J.H. Shakespeare, H.N. Marshall) a két baptista tábor vezetőit tárgyalásra hívják az egyesülés érdekében. E találkozóra Budapesten, a Vigadó kistermében került sor
- Sámsoni István megkezdi munkálkodását az egész Szilágyságra kiterjedő körzetben. Ekkor Margittán élt
- lezárul Kornya Mihály székelyföldi úttörő munkáságának kilenc éves korszaka
- bemerítkeztek a következő helységek gyülekezeteinek alapító tagjai: Hadad, Homoródszentmárton, Kovászna, Ottomány, Zilah
- Csernátonban a felbőszült tömeg kőzáporral akadályozta meg a gyülekezet kilenc alapító tagjának bemerítését. A bemerítést Kozma Imre később Nagybaconban végezte el
120 éve (1897):
- imaház épült Szalárdon
- a vallás- és közoktatásügyi miniszter 70132. számú határozatában kimondta, hogy „a baptista felkezet hitelvei nem tartalmaznak olyast, ami a fennálló állami törvényekkel ellenkeznék.” Ezzel a határozattal megkezdődött a baptista felekezet állami elismerését eredményező folyamat
- Balogh Lajos elindítja a Vasárnapi Tanító című, 12 oldalas havilapot
- Erdélyben elkezdődik az ifjúsági egyletek megalakítása: Nagyvárad, Érszöllős, Bihardiószeg, Nagykároly, Biharpüspöki
- bemerítkeznek a következő települések gyülekezeteinek alapító tagjai: Érolaszi, Magyarbikal, Méra, Márkaszék (Arad m.), Nagybacon, Nagykároly, Zentelke (Kalotaszentkirály)
- megkezdődik Kornya Mihály Székelyföldre összpontosító munkálkodásának kilenc éves, 1906-ig tartó korszaka
- augusztus 8-án bemerítkezett Lőrik István (1869, Hévízgyörk – 1946), a Székelyföld jelentős missziómunkása (Budapesten, Meyer Henrik által)
- Bihardiószegen diakónussá avatták Szabó Sándort (sz.1869-ben, Érkörtvélyesen), az Érmellék nagyhatású úttörőjét. Szolgálatának első két évében a székelyhídi körzet taglétszáma 172-ről 402-re növekedett
- Kornya Mihály Biharpüspökiben diakónussá avatta Kozma Imrét (1848-?), a Kalotaszeg későbbi, jelentős missziómunkását
- kerületi prédikátorrá avatták Végh Mihályt (sz. 1852-ben), akinek házában megalakult a bihardiószegi gyülekezet 1889-ben. Szolgálati területe Szatmártól Kolozsvárig terjedt, 43 gyülekezetet látogatott
- szeptember 16-án megszületett Szűcs Benjámin a Temes megyei Soódon. Gertenyesi körzeti prédikátorként tíz gyülekezetet látogatott (mh. 1987. ápr. 15-én – 2017-ben halálának 30-ik évfordulója is van)
125 éve (1892):
- január 31-én hunyt el C.H. Spurgeon, a „prédikátorok fejedelme” (sz. 1834. jún. 19.)
- bemerítkeztek a köröskisjenői és a szentjobbi gyülekezet alapító tagjai
130 éve (1887):
- július 29-én merítkeztek be Kornya Mihály által a feketegyarmati gyülekezet alapító tagjai
- bemerítkeztek a csermői (Borosjenő szomszédságában) gyülekezet alapító tagjai
- elkészült a Nagyvárad-Székelyhíd vasútvonal, ami elősegítette a missziómunka terjedését
- július 10-én bemerítkeztek a bihari gyülekezet alapító tagjai Kornya Mihály által
- Végh Mihály Bihardiószegre költözött
140 éve (1877):
- Kornya Mihályt és Tóth Mihályt diakónussá avatták Nagyszalontán
- Lajos János (1833. ápr., Nagyszalonta – 1900. febr. 8., Körösbökény) vándorprédikátor elindult első misszióútjára. A misszió érdekében nagy családjával és lakatos-kovács műhelyével tíz alkalommal költözött
150 éve (1867) – a kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének éve:
- Rottmayer János feleségül vette Basteczky Magdolnát, akit két évvel korábban G.W. Lehmann merített alá Budapesten
- Rottmayer János vasárnapi iskolát alapított Kolozsváron
- augusztus 8-án megszületett Szilágyi Gábor Bihardiószegen. Megtérése után az érmelléki misszióban szolgált a gyülekezet kiküldött téli munkásaként
- szeptember 16-án megszületett Oláh Imre Kémeren. A helyi gyülekezet egyik alapító tagja, majd az 1904-es felavatásával a Szilágyság első úrvacsoraosztó prédikátora lett (mh. 1936. szept. 8-án)
175 éve (1842):
- augusztus 13-án megszületett Meyer Henrik (mh. 1919. márc. 4-én)
225 éve (1792)
- William Carey (1761-1834) kezdeményezésére az angliaia Ketteringben megalakult az első baptista missziós társaság „Különleges Baptista Társaság az Evangélium Hirdetésére a Pogányok Között” néven
500 éve (1517):
- a hagyomány szerint október 31-én szegezte Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittembergi vártemplom kapujára azt a 95 tételt, amely következtében megkezdődött a világtörténelmet átalakító Reformáció
Összeállította: Kiss Lehel