Baptista történelmi évfordulók 2017-ben

10 éve (2007):

  • április 22-én avatták lelkipásztorrá Kelemen Sándort Besztercén
  • május 20-án avatták lelkipásztorrá Székely Béla-Dánielt Magyarkiskapuson
  • június 3-án megnyílt az új imaház Szalárdon
  • június 17-én megnyílt az új imaház Élesden
  • szeptember 16-án megnyílt az új imaház Szilágysomlyón
  • december 16-án átadták a Nagyvárad-Belvárosi Gyülekezet belső terében jelentősen átalakított, felújított imaházát
  • december 16-án két új imaház megnyitóját tartották Érkörtvélyesen, ugyanakkor lelkipásztorrá avatták Bödő Zoltánt   

20 éve (1997):

  • június 13-án avatták lelkipásztorrá Nagy Istvánt Nagybányán

25 éve (1992):

  • június 3-án hunyt el Varga Lajos lelkipásztor Feketegyarmaton
  • június 28-án nyitották meg a krizbai (Barcaság) új imaházat
  • augusztus 22-23 között tartották meg a Magyar Baptisták Első Világtalálkozóját Budapesten

  • augusztus 30-án nyitották meg az új imaházat Margittán

50 éve (1967)

  • a Nagyváradi Hitközség területén – ahová Szilágynagyfalu és Szilágyperecsen is tartozott – újabb üldözési hullám indult az ébredés ellen, amikor Kiss László lelkipásztort Szilágynagyfaluból, Kulcsár Mihály diakónust Perecsenből több havi börtönre ítélték
  • a nagykiterjedésű kalotaszegi körzet kettévált, az egyiknek központja Kiskapus, a másiknak központja Bánffyhunyad lett. A kiskapusi körzet lelkipásztora Varga János maradt, a bánffyhunyadi körzet meghívta a teológiaia hallgató Bartha Istvánt
  • november 12-én, Brassóban merítkezett alá Vékás Zoltán, Ilonka István lp. által

60 éve (1957)

  • Vass Gergelyt két évi börtönbüntetésre ítélték
  • a brassói imaház alapkőletétele
  • április 21-én mutatták be Nagyváradon a Bokor Barnabás – Antal Ferenc szerzőpáros Golgotha című oratóriumát

75 éve (1942):

  • az Antonescu-kormány a február 20-án aláírt 10091. számú miniszteri rendelettel üldözést indított a baptista felekezet ellen Dél-Erdélyben. A baptista közösség teljes felszámolását megcélzó intézkedések 1944. október 1-én fejeződtek be anélkül, hogy céljukat elérték volna

100 éve (1917):

  • január 3-án, Bihardiószegen elhunyt Kornya Mihály

  • február 4-én a háború viszontagságait átélő, Arad környéki gyülekezetek Arad központtal körzetet alakítanak (Csalla, Erdőhegy, Fazekasvarsánd, Lippa, Nagylak, Pankota, Pécska, Szederhát, Szentleányfalva). Ekkor avatták körzeti prédikátorrá (id. Bordás istván mellé) Horváth Jánost
  • Lupényban a Zsil-völgyi missziómunka végzésére gyülekezeti vénné avatták a krasznai származású Szűcs Sándort
  • megalakult a Nagyváradi Elismert Magyar Baptista Hitközség, melynek elnöke Darabont Gyula lett. Ez a hitközség lett az alapja a később, 1920. Október 27-én megalakított Szövetségnek
  • Udvarnoki András megindította a „Gedeoniták” mozgalmat, melynek célja a lelki élet fellendülése mellett az árvaház és a teológiai szeminárium felépítésének anyagi támogatása volt

110 éve (1907)

  • pünkösdkor megnyílt a Szilágyság első baptista imaháza Kémeren
  • novemberben a Baptista Világszövetség vezetőségének képviselői (dr. John Clifford, J.H. Shakespeare, H.N. Marshall) a két baptista tábor vezetőit tárgyalásra hívják az egyesülés érdekében. E találkozóra Budapesten, a Vigadó kistermében került sor
  • Sámsoni István megkezdi munkálkodását az egész Szilágyságra kiterjedő körzetben. Ekkor Margittán élt
  • lezárul Kornya Mihály székelyföldi úttörő munkáságának  kilenc éves korszaka
  • bemerítkeztek a következő helységek gyülekezeteinek alapító tagjai: Hadad, Homoródszentmárton, Kovászna, Ottomány, Zilah
  • Csernátonban a felbőszült tömeg kőzáporral akadályozta meg a gyülekezet kilenc alapító tagjának bemerítését. A bemerítést Kozma Imre később Nagybaconban végezte el

120 éve (1897):

  • imaház épült Szalárdon
  • a vallás- és közoktatásügyi miniszter 70132. számú határozatában kimondta, hogy „a baptista felkezet hitelvei nem tartalmaznak olyast, ami a fennálló állami törvényekkel ellenkeznék.” Ezzel a határozattal megkezdődött a baptista felekezet állami elismerését eredményező folyamat
  • Balogh Lajos elindítja a Vasárnapi Tanító című, 12 oldalas havilapot
  • Erdélyben elkezdődik az ifjúsági egyletek megalakítása: Nagyvárad, Érszöllős, Bihardiószeg, Nagykároly, Biharpüspöki
  • bemerítkeznek a következő települések gyülekezeteinek alapító tagjai: Érolaszi,  Magyarbikal, Méra, Márkaszék (Arad m.), Nagybacon, Nagykároly, Zentelke (Kalotaszentkirály)
  • megkezdődik Kornya Mihály Székelyföldre összpontosító munkálkodásának kilenc éves, 1906-ig tartó korszaka  
  • augusztus 8-án bemerítkezett Lőrik István (1869, Hévízgyörk – 1946), a Székelyföld jelentős missziómunkása (Budapesten, Meyer Henrik által)
  • Bihardiószegen diakónussá avatták Szabó Sándort (sz.1869-ben, Érkörtvélyesen), az Érmellék nagyhatású úttörőjét. Szolgálatának első két évében a székelyhídi körzet taglétszáma 172-ről 402-re növekedett
  • Kornya Mihály Biharpüspökiben diakónussá avatta Kozma Imrét (1848-?), a Kalotaszeg későbbi, jelentős missziómunkását
  • kerületi prédikátorrá avatták Végh Mihályt (sz. 1852-ben), akinek házában megalakult a bihardiószegi gyülekezet 1889-ben. Szolgálati területe Szatmártól Kolozsvárig terjedt, 43 gyülekezetet látogatott
  • szeptember 16-án megszületett Szűcs Benjámin a Temes megyei Soódon. Gertenyesi körzeti prédikátorként tíz gyülekezetet látogatott (mh. 1987. ápr. 15-én – 2017-ben halálának 30-ik évfordulója is van)

125 éve (1892):

  • január 31-én hunyt el C.H. Spurgeon, a „prédikátorok fejedelme” (sz. 1834. jún. 19.)

  • bemerítkeztek a köröskisjenői és a szentjobbi gyülekezet alapító tagjai

130 éve (1887):

  • július 29-én merítkeztek be Kornya Mihály által a feketegyarmati gyülekezet alapító tagjai
  • bemerítkeztek a csermői (Borosjenő szomszédságában) gyülekezet alapító tagjai
  • elkészült a Nagyvárad-Székelyhíd vasútvonal, ami elősegítette a missziómunka terjedését
  • július 10-én bemerítkeztek a bihari gyülekezet alapító tagjai Kornya Mihály által
  • Végh Mihály Bihardiószegre költözött

140 éve (1877):

  • Kornya Mihályt és Tóth Mihályt diakónussá avatták Nagyszalontán
  • Lajos János (1833. ápr., Nagyszalonta – 1900. febr. 8., Körösbökény) vándorprédikátor elindult első misszióútjára. A misszió érdekében nagy családjával és lakatos-kovács műhelyével tíz alkalommal költözött

150 éve (1867) – a kiegyezés, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének éve:

  • Rottmayer János feleségül vette Basteczky Magdolnát, akit két évvel korábban G.W. Lehmann merített alá Budapesten
  • Rottmayer János vasárnapi iskolát alapított Kolozsváron
  • augusztus 8-án megszületett Szilágyi Gábor Bihardiószegen. Megtérése után az érmelléki misszióban szolgált a gyülekezet kiküldött téli munkásaként
  • szeptember 16-án megszületett Oláh Imre Kémeren. A helyi gyülekezet egyik alapító tagja, majd az 1904-es felavatásával a Szilágyság első úrvacsoraosztó prédikátora lett (mh. 1936. szept. 8-án)

175 éve (1842):

  • augusztus 13-án megszületett Meyer Henrik (mh. 1919. márc. 4-én)

225 éve (1792)

  • William Carey (1761-1834) kezdeményezésére az angliaia Ketteringben megalakult az első baptista missziós társaság „Különleges Baptista Társaság az Evangélium Hirdetésére a Pogányok Között” néven

 

500 éve (1517):

  • a hagyomány szerint október 31-én szegezte Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittembergi vártemplom kapujára azt a 95 tételt, amely következtében megkezdődött a világtörténelmet átalakító Reformáció

 

Összeállította: Kiss Lehel