RMBGySz*

Imaházmegnyitó Biharszentjánoson

„Nagy lelkesedéssel felépítették a község főutcáján szép imaházukat és elérkezett végre a megnyitás várva várt napja.” Ezzel indult a tudósítás az 1934-es Igazság és Szeretetben, és számolt be arról, hogy mi történt augusztus 26-án, vasárnap, egy Várad-közeli faluban. 85 év után, ugyanebből a helységből hasonló híradást küldhetünk a fenti címmel. A hajdani kezdőmondat mindegyik szava is passzolna, ellátva az új dátummal: 2019. október 20. A felavatás most is, mint akkor, a kerületi és országos vezetők jelenlétében történt. Érdekes, hogy a helybeli szószólók legsűrűbben használt kifejezései is megegyeznek a régiekével: „örülünk, hálásak vagyunk, köszönjük!”.

Bátorodjék fel a szívünk újból az Úr iránti szolgálatra – kérte hallgatóit Pardi Félix szövetségi elnök; a fő igehirdetés alapját a Józs 24:14-16 és a 24. vers képezte. A délelőtt záró üzenetében Szűcs Sándor missziókerületi elnök az 1Pt 2:5 alapján szólt és ránk kötötte, hogy épüljünk be és fejlődjünk, mint élő kövek, hogy mások is Krisztushoz jussanak. A megnyitó reggel fél tízkor kezdődött. Az imaház előtti téren, a körülbelül háromszáz fős alkalmi gyülekezet előtt fiatalok – Cristofer, Ervin, Roland, két Anita és Erika – idéztek ünnepváró zsoltárokat. Id. Eszes Imre imája után Pardi Félix és Papp Dezső lelkipásztorok, Fűzfa Sándor építész és Rosemary Barrett vágták el a jelképes szalagot. „Ó, Istenem, milyen drága a te kegyelmed!” –buzdított Antal Dezső elöljáró imádkozásra a Zsolt 36:8-10 szerint. Őt követte az elöljáróság legfiatalabb tagja, ifj. Eszes Imre, a Zsolt 26:8-at idézve: „Uram, szeretem a te házadban való lakozást és dicsőséged hajlékának helyét. Az Úrnak szenteljük életünket és ezt a hajlékot” – hangsúlyozta lelkipásztorunk, miután megtekintettük az építkezés krónikájának videóját. A felajánló imákat a négy jelen levő lelkipásztor: Szűcs Sándor, Eszes Zoltán, Pardi Félix és Papp Dezső mondta. A köszöntések sorát a vasárnapi iskolások kezdték Tóth Istvánné Sára vezetésével. Az imaház építése a reménység jele, összefogással épült, amely példamutató a keresztyénségnek, a magyarságnak – hangoztatta Bors község polgármestere, és azt kívánta, hogy töltsük meg ezt a templomot. Az angliai 4H-missziót Eric és Rosemary Barrett mutatta be, megindító képeket és történeteket közölve alapítványuk támogatóiról. Három órásra terveztük az ünnepély délelőttjét, és sikerült is pontban fél egykor befejeznünk. A résztvevők együtt ebédeltek a falu központjában, az imaházunktól ötszáz méterre levő kultúrházban. 

Délután három órától voltunk újból együtt. Az Úr sokféle áldásáért adunk hálát – kezdte beszédét Eszes Zoltán csömör-cinkotai (Mo.) lelkipásztor. Igehirdetésének alapjául a „jó öreg százast” vette, ugyanis csak ennek a címében találni: „hálaadó zsoltár”. Említette a kicsiny kezdetet, méltatta a hajdani imaházépítőknek a miénknél talán sokkal nagyobb áldozatát. És szólt a szüleink generációjáról is, akik az elnyomó rendszer korlátozásai közepette is folyton renováltak-újítottak, példát adva az Úr háza iránti nagy szeretetről. 

A körzet testvériségének köszöntését Biharpüspökiből Király Péter adta át, Hegyközszentimréről Nagy Miklós és Hegyközszáldobágyról Bálint Tibor. Alkalmi verset mondott Ghéczi-Fűzfa Andrea, Bálint Erika és Eszes Erika. Az énekkart és a közös énekeket orgonán, zongorán Mikló Róbert kísérte, a énekkari számokat egész nap Bálint Erika vezényelte, aki Bokor Barnabás zenetanár karmesteri kurzusának friss végzőse. 

„Egy olyan helyre ért, ahol lepihent, mivel a nap már lement” – az 1Móz 28:11-12-őt olvasta a záró igehirdetésben lelkipásztorunk Papp Dezső testvér. Idézett is még Jákób történetének további eseményeiből, kiemelve a mának szóló tanulságokat: „az Úr legyen a fő helyen és jöjjön el az ébredés, Isten népe ismeri a határokat és készül Jézus Krisztus jövetelére”.

Szilágyi László

 

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.