RMBGySz*

Jeleket adni

Egy újabb tanév kezdetéhez közeledünk. Sok váratlan fordulatot, kihívást hozott már ez az év, és előreláthatólag az új tanév sem lesz kihívásoktól mentes. Nem lesz könnyű hat hónap után visszaülni a padba a kisdiáknak, bepótolni, elmélyíteni a korábbi anyagot, és elraktározni az új ismereteket. Ez a tanév kihívásokkal teljesnek ígérkezik a pedagógusoknak, a tanulóknak és a szülőknek egyaránt. Leleményesen, motiválóan tanítani, felelősségteljesen tanulni, helyesen nevelni. 

Füle Lajos a következőképpen fogalmaz a Jeleket adni című versében:

Jeleket adni, jeleket hagyni,
Ha elmegyünk is, jelnek maradni,
Beszédes jelnek lenni a hitben,
Mint akit jelnek rendelt az ISTEN.

Megragadó költői gondolat: „jeleket adni”. A tanító jeleket ad, amikor megtanítja a betűk és számok írását. Jeleket ad, amikor elmondja, hogyan kell a betűket és szavakat szép és értelmes sorokba rendezni. Az egyszerű jelek összetett képletekké válnak, és a pedagógia művészete során az összetett és elvont képletek a diák elméjében összeta-

lálkoznak a mindennapi realitással. Az oktató célja azonban nem csak az kell legyen, hogy jeleket adjon, hanem az is, hogy jeleket hagyjon. 

Az órák véget érnek, a tanév is befejeződik majd, eljön az ideje, amikor a diák végleg maga mögött hagyja az oktatási intézményt. Mit visz magával? Egy életre megszerettette velem a természetet az a földrajztanár, aki hivatásszerűen tanította tantárgyát. Az fizikai törvények mellett az élet törvényszerűségeire is tanított minket az a tanár, aki a középiskolában nagy gondot fordított arra, hogy a jó osztályzatokan túl egyenes és becsületes emberek legyenek a diákjai. Isten segítségével a keresztyén pedagógusok hagyjanak olyan jeleket diákjaik életében, amelyek segítségével azok helyes irányt tudjanak felvenni az életben!

Az iskolán kívül a család és a gyülekezet is olyan közeg, ahol „jeladás” történik. Igeismeret, bibliai alapelvek, keresztyén életszemlélet kerül átadásra. El lehet sajátítani magatartásformákat, meg lehet tanulni, mi a jó és mi a rossz. Ebben az esetben is a nevelés igazi próbája, hogy az átadott értékek mennyire érvényesülnek a gyakorlatban. A családban kapott tanítás gyakorolva lesz, amikor a fiatal kirepül a családi fészekből? Amikor egy egyetemi város kínálata villan fel, vagy külföldi tartózkodás csökkenti a kapcsolattartás lehetőségét? A gyülekezetben elhangzó tanítás, az ottani lelkület és szóhasználat megjelenik a mindennapi élet forgatagában, a munkahelyi gondok megoldása során, a baráti kör találkozásain? Kiemelkedő példák ezen a területen Dániel és Babilonba fogolyként került társai. Nincsenek szülők a közelben, papok sem törvénykönyvvel a kezükben, más a kultúra és a vallás. Külső tényezők hiányában a szívből jövő indíttatás készteti őket az Istenhez való ragaszkodásra. Akik nevelték ezeket a fiatalokat, hatékony munkát végeztek. 

Az oktatást sokan úgy tekintik, mint ami a leghatékonyabb módszer a társadalmi problémák megoldására. Ez viszont nem szünteti meg az istentelenség problémáját, ami egyre fokozottabb mértékben van jelen a világban, és egyre nagyobb kihívás ennek ellene állni. Lényegében egyetlen lehetőség van arra, hogy az élet helyes útra terelődjön: az újjászületés. Isten jelzése az emberiség felé az Úr Jézus által érkezett, aki új teremtéssé teszi azt, aki Benne hisz. 

A költő szerint jelnek rendelt minket az Isten. Legyünk azok a magunk helyén! Kedves pedagógusok, úgy tananyagban, mint jellemben, istenfélelemmel adjatok át olyan értékeket, amelyek hozzájárulnak a következő nemzedékek helyes életvezetéséhez! Diákok, szorgalommal ragadjátok meg a tanulás lehetőségét, mert amit esetleg feleslegesnek láttok most, nagyon hasznosnak bizonyulhat a későbbiekben. Ne feledjétek, hogy titeket is jelnek rendelt az Isten társaitok körében, amihez nem elegendő jófejnek lenni, hanem Istennek átadott élet szükséges! Pedagógusok, szülők és gyülekezetek közös imádsága lehet ezen új tanév kezdetekor: „Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon! Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá” (Zsolt 90:16-17)

Isteni oltalmat, szorgalmat, kitartást kívánok. Légy beszédes jel a hitben!

Fazakas György

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.