Missziós találkozó Kárpátalján

A kárpátaljai magyar baptista lelkipásztorok a háború kitörése előtt rendszeresen részt vettek mind a TELEK találkozókon, mind a Szövetség által szervezett missziós konferenciákon, kongresszusokon. Az Ukrajnából való kiutazási szigor miatt közel négy éve otthonmaradásra kényszerültek. Ez idő alatt, pontosabban 2022. májusától a Szilágysági Missziókerület lelkipásztorai és más igei és zenei szolgálatot végző testvérek heti rendszerességgel látogattuk és látogatjuk az ottani testvéreket. Nemrég vetődött fel az ötlet, hogy azokkal, akik egyénileg már közel négy éve szolgálunk ott, látogassunk el testületileg is hozzájuk.

Izgatottan vártuk március 30-i hétfőt, amelyre a Halmi határátkelő előtti parkolóban szerveztük meg a találkozót. Nem sokszor volt olyan felemelő érzés bennem, mint azokban a percekben, amikor sorra érkeztek az Úr szolgái. Pedig számtalanszor utaztam mindenkivel kettesben, de így együtt lenni egészen más volt. Kissé sajnálattal könyveltem el, hogy a 25 tagúra tervezett csapatból csupán 16-an tudtak eljönni. De csatlakozott hozzánk három új személy is, így 19-en indultunk neki a határátkelőnek.

Sokszor tapasztaltunk kisebb-nagyobb kellemetlenséget a határátkelésnél, de most az Úr minden számításunkat felülmúlva átsegített, s időben megérkezhettünk Beregszászra, ahol a Nehra Bálint által pásztorolt gyülekezetben igazi és őszinte testvéri szeretettel vártak és fogadtak minket. Nem volt ez a hely számunkra ismeretlen. Hiszen a csapatunk minden tagja, (az említett három személy, Veress Efraim lp. és két teológus kivételével) sokszor szolgáltunk ezen a helyen. Szolgáltunk a beregszászi és környékbeli gyülekezetekben különböző ünnepi alkalmakon, de nem maradtak el a rendszeres pénteki alkalmak, amikor az ingyen ebéd elfogyasztása után a városból jött éhes magyar embereknek hirdettük az Úr igéjét. Az elmúlt három és fél alatt 140 határátlépéssel 220 szolgálatunk volt.

Az alkalmunkat a házigazda, Nehra Bálint lelkipásztor testvér nyitotta meg imával és kedves köszöntő és az eddigi munkánkat köszönő szavaival. Megtudtuk, hogy a 2026-os évet az ottani testvérek az EGYETÉRTÉS ÉVÉNEK nyilvánították. Imára buzdításához is a Róm 15: 5-6 verseket olvasta fel: „Az állhatatosság és vigasztalás Istene pedig adja nektek, hogy teljes egyetértés legyen közöttetek Krisztus Jézus szerint, hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.” Ennek a felhívásnak a fontosságára utalva sajnálattal mondta, hogy: „rombolni tudunk mi is, vannak dolgok, amelyek elválasztanak (nemzetiség, nyelv, politika, teológiai nézetek…), és vannak dolgok, amelyek összekötnek (virágtermesztés, horgászat, közös hobby…). De nagy áldás és kegyelem, hogy minket Jézus Krisztus köt össze, nem földi dolgok. Hála ezért!”

Egy rövid bemutatkozás a jelenlévők részéről és éneklés után Borzási Pál lelkipásztor testvér tanítását hallgattuk meg a Mt 5:1-16-ból felolvasott boldogmondások alapján. Bevezetőjében az Úr Jézusnak a tanítványok lábmosása után mondott szavait idézte: „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.” (Jn 13:17) Nem elég tudni, cselekedni is kell. A hívő ember három fontos tudattal kell, hogy rendelkezzen.

Először is boldogságtudattal: fontos különbséget tenni a világi és a krisztusi boldogságtudat között, amelyek nagyon nagy kontrasztban állnak egymással. Amit a világ sugall, hamis, csak ideig óráig tartó. De amikor Jézus kijelentő módban mondja neked, rólad, hogy boldog vagy, az igaz és örökérvényű, még akkor is, ha világi szemszögből, a hétköznapokban nem érzed boldognak magadat. Fontos, hogy elmélyüljünk ebben a tudatban, mert Jézus itt a szegényekről, a sírókról, a szelídekről mondja, hogy boldogok.

Identitástudatra is szükség van. Szintén Jézus mondja, hogy „ti vagytok a föld sója…, a világ világossága”. A mai kultúra azt sugallja, hogy te mond ki magadról, ki vagy. De még ez is csak akkor működik, ha van erre egy külső hitelesítés. A legfontosabb, ha Jézus mondja ki rólad, hogy ki vagy. És ezt azzal tudod hitelesíteni, ha magadévá teszed és rendelkezel a harmadikkal:

a hivatástudattal. Ez a hitelesítője az előzőnek, az identitástudatnak. Ha valóban só és világosság vagy, akkor ízesítened és világítanod kell. Nagyon fontos azzá válni a gyakorlatban is, amivé már hit által váltunk.

Ebéd után, egy képes beszámoló következett Mátis Csaba részéről a Kárpátalján végzett eddigi szolgálatokról. János Csaba lelkipásztor testvér kérésére a következő kárpátaljai lelkipásztorok mutatták be röviden gyülekezeteiket és az ottani munkájukat: Nehra Bálint – Beregszász, Bakos Imre – Beregújfalu, László Sándor – Gút, Tóth Sándor – Bene, Nagy Kasza Dániel – Zápszony.

Hazafele megálltunk Benén, ahol megtekintettük a lelkipásztori lakásnál folyó építkezést és az imaház épületét, hálát adva az Úrnak a szép haladásért, s kérve, hogy rendeljen ki továbbra is anyagi és fizikai támogatókat a munkálatok befejezéséhez. Köszönettel és hálával tartozunk a mi Urunknak, hogy kirendelte és megáldotta számunkra ezt a napot!

Mátis Csaba, Nagybánya