2017. február 10., péntek

DÉLELŐTT | 
Jézus felfedi mennyei voltát

– Mk 9:1-8

Óriási élmény lehetett Péter, János és Jakab részére, amikor Jézus maga mellé vette őket és felvitte a Tábor hegyére, hogy felfedje mennyei voltát. Jézus ragyogó arca, hónál fehérebben fénylő ruhája mellett, mégis a Jézussal beszélő két nagy ószövetségi személy, a törvény és a próféták képviselője, Mózes és Illés személye kötötte le figyelmüket, akik Jézus bekövetkező haláláról beszéltek. Péter hajléképítő ajánlata elárulja, hogy tanítványai még ekkor sem értették, ki is valójában mesterük. A felhőből jövő mennyei szózat fedi fel előttük Jézus igazi kilétét. Ő Isten szeretett Fia, akire hallgatnunk kell!
Jézus azért jelentette ki magát nekünk, hogy felismerjük benne Isten Fiát és rá hallgassunk mindenben. Mindazok, akik találkoztunk vele, az Atya egyszülöttjének dicsőségét láttuk benne, aki ma is teljes kegyelemmel és igazsággal (Jn 1:14).
Miért van, hogy néha hívő emberek fontosabbak nekünk Jézusnál?
Jézus mennyei voltát felismerve, kész vagy- egyedül Őrá hallgatni?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Feddő kijelentés

– 2Sám 12:7-14

Dávid királynak nagy volt a bukása. Rettenetes, hogy egy szívben képes megférni a zsoltáros áhítat és a bűnös kívánság. De Isten nem hagyta titokban Dávid bűnét, még ha ő először úgy is gondolta, hogy nem fog az kiderülni. Vagy ha ki is tudódik, őt akkor sem kérheti senki számon, hiszen ő a király. Azonban van Valaki, aki fölötte áll a királynak is. Ez maga Isten, aki elől nem lehet elrejteni semmit. Isten közbelépett, és elküldte Nátán prófétát, aki bátran és kötelességtudóan közeledett Dávidhoz, és egy történet által adta tudtára a királynak a bűnt, amit elkövetett. Azt akarta, hogy Dávid ráébredjen arra, hogy milyen gonoszságot követett el. Majd ezt mondta: „Te vagy az az ember!” Továbbá elhangzott az is, hogy milyen következményekre számíthat a király a bűne miatt (10-11 v.).
Pillanatnyilag semmilyen fenyítés nem kellemes, de ha az ember megtér, akkor a helyreállást munkálja (Jób 5:17-18, Zsid 12:7-11). Dávid a feddő beszéd után elítélte bűneit: „Vétkeztem az Úr ellen!”. Mivel nem magyarázkodott és nem hozott kifogásokat, hanem beismerte bűnét, ezért kegyelmet talált az Isten színe előtt. Ma is így kezdődik az igazi helyreállás.
Néha nem könnyű belátni, hogy vétkeztünk, de ez az egyetlen megoldás a helyreállásra és az Istennel való közösségünk további ápolására. Engedjük, hogy az Úr munkálkodjon bennünk és kérjük alázatos szívvel, hogy ő vizsgálja meg életünket és ő végezze bennünk a további helyreigazítást!

Tóth Róbert

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.