2017. május 29., hétfő

DÉLELŐTT | 
A szülőket tisztelő gyermek

– Péld 3:1-12

A tisztelet mások iránt érzett elismerésünket, megbecsülésünket jelenti. A tiszteletadás nem velünk született tulajdonság. A szülők feladata tanítani a gyermekeiket erre. Ha ez elmarad, nehézségei lesznek a gyermeknek az óvodában, iskolában, és a többi embertársi kapcsolatai is áldatlanok lesznek. A szülőket tisztelő gyermeknek van esélye, hogy tisztelje Istent, míg ellenkezőleg ez szinte lehetetlen.
Mitől lesz valaki szüleit tisztelő gyermek? Leginkább attól, hogy a szülői tanításokat és parancsolatokat megszívleli és gyakorolja. E zsoltár tananyagot ad az istenfélő szülőknek azzal kapcsolatosan is, hogy milyen értékekre tanítsák gyermekeiket. Ezek az Istennel való kapcsolatunk alappillérei.
Az ötödik parancsolat az egyedüli, amely ígérettel párosul (2Móz 20:12; Ef 6:2). E zsoltárban igen gazdag és kívánatos ígéretcsokor található, ami azoké, akik tisztelik földi és mennyei atyjukat: hosszú élet, magas életkor, jólét, kedvesség Istentől és emberektől, gyógyulás, felüdülés, bőség. Te miben fejezed ki ma tiszteletedet?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Szentlélekkel teljes emberek: Becalél

– 2Móz 35:30-35

Előző szolgálati helyemen volt a gyülekezetben egy kedves, csendes testvér. Nem volt igehirdető, még imáit is alig hallhatóan mondta el, de mindig készségesen megjavította a vízpumpát a szolgálati lakásnál, hogy ne legyen fennakadás a vízhasználatban. Modernkori Becalélként végezte szolgálatát.
Becalél feladata annak idején a Szent Sátornak és szent berendezéseinek a megtervezése és elkészítése volt, melyhez isteni lélekre, bölcsességre és értelemre volt szüksége. Mennyivel másabb az a tervezés és munkavégzés, amely a Lélek vezetése és irányítása alatt zajlik, és valósul meg!
Becalélnak volt egy szintén Istentől kijelölt munkatársa: Oholiáb. Az Istentől elhívott ember ugyanis boldogan munkálkodik együtt más elhívott társakkal, még ha vannak is néha különbözőségek közöttük.
Isten a tanítás képességével is felruházta Becalélt. Kész volt továbbadni az Istentől kapott bölcsesség ismereteit. Nem volt önző, nem volt kényelmes, nem akarta megtartani az ismereteket, sőt vállalta a tanítás fáradságát is. Mi is adjuk tovább Isten áldásait!

Horváth Ferenc

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.