2017. november 3., péntek

DÉLELŐTT | 
Az erős hívő dicsőíti Istent

Igehely: Róm 4:13-25; Kulcsige: Róm 4:20 „Isten ígéretében nem kételkedett hitetlenül, sőt megerősödött a hitben dicsőséget adva Istennek.”

Ábrahám minden bizonnyal olyan emberként áll előttünk, akinek istenfélelme példaértékű. A hit embere volt, aki nem vonta kétségbe Isten ígéreteit. Hite és Úrban való erőssége megnyilvánult abban, ahogy Istenben bízott, ahogyan rá hagyatkozott, és ahogyan dicsőséget adott neki.

Istennek adni a dicsőséget mindenben és mindenért! Az Úr Jézus Krisztusban meggyökerező, a benne tovább épülő embert jellemzi a bőséges hálaadás és dicséret (Kol 2:7). Isten dicsérete nem egy érzelmeket felfokozó eszköz, hanem a szellemileg felnőtt korú ember istentiszteletének szerves része. Az ilyen ember nemcsak akkor dicsőíti Istent, amikor minden jól megy az életében, hanem a borús napokban is. Istenre néz, és mindenét alárendeli bizalommal neki. „Nevetve néz a holnap elé”. Jellemezzen téged a szívből és szájból jövő Istendicséret.

Milyen esetekre emlékszel Ábrahám életéből, amelyekben látszott Istenbe vetett hite? Mikor könnyebb Istent dicsérni? Mikor dicsérted szívedben Istent egy nehéz helyzetben?

János Csaba

DÉLUTÁN | 

Megvilágosít minden embert

gehely: Jn 1:9-13 „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. * A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: a saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében, Róm 8,14-16 ; 1Jn 3,1 akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Jn 3,5-6 ; 1Pt 1,23 ”

Megváltónkról, Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel ez a néhány igevers, egy hiteles szemtanú, János apostol tolmácsolásában. Elgondolkodtató, hogy milyen nagy változást hozott Jézus a tanítványa életében, az első sorsfordító találkozástól egészen János életének a végéig.

Mit is jelent vajon ez a mondattöredék: „amely megvilágosít minden embert”? Nem azt jelenti, hogy minden ember szíve és gondolkodása megvilágosodik, hanem azt, hogy ez az isteni világosság minden emberre kivétel nélkül ragyog. Aki befogadja ezt a világosságot az életébe, az elsősorban azt látja meg, hogy mennyire rá van utalva Isten kegyelmére, hiszen tele van ez élete bűnökkel. De ebben a világosságban ugyanakkor felragyog a Megváltó személye, és áldozatának az ereje is, amely meg tudja változatni az ember bűnös természetét.

Milyen nagy áldás ez a számunkra! Adjunk hálát most azért, hogy az evangélium fénye a mi életünket is megvilágosította!

Nagy Kasza Zoltán

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”

A hűség is­te­ni jel­lem­vo­nás, amit mi, ha­lan­dó em­be­rek, ne­he­zen tu­dunk fel­fog­ni, és be­ha­tá­rol­ni nagy­sá­gá­ban, hosszú­sá­gá­ban, mély­sé­gé­ben, idő­ben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Is­te­ned, az Úr az Isten. Áll­ha­ta­tos Isten ő, aki hű­sé­ge­sen meg­tart­ja szö­vet­sé­gét ezer nem­ze­dé­ken át is, azok iránt, akik sze­re­tik őt és meg­tart­ják pa­ran­cso­la­ta­it” (5Móz 7:9). A mi hű­sé­ges Is­te­nünk­nek egyik leg­főbb el­vá­rá­sa, hogy szol­gái hű­sé­ge­sek le­gye­nek.