2018. április 20., péntek

DÉLELŐTT | 
Hatalma van megítélni az embereket

Igehely: Jn 5:19-30; Kulcsige: Jn 5:27 „Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.”

Az Atya hatalmat adott az Emberfiának, aki Jézus személyében élt a földön, hogy cselekedjen és munkálkodjon. Még az életet is önállóan birtokolhatta testében. Azt is megadta neki az Atya, hogy a földön ítéljen. Mindezzel az volt a célja, hogy úgy tiszteljék a földön a Fiút, mint az Atyát a mennyben. Ezzel pedig valóban „egyenlővé tette magát az Istennel” (5:18). Jézus azt mondta sokak csodálkozására, hogy most nem az Atya ítél, hanem a testben levő Fiúra bízta azt rá. A Fiú pedig meghozta – az Atyával összhangban az ítéletét: „bizony, bizony mondom nektek: aki hallja az én igémet és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.”

A halál után ítélet következik! Elrendeltetett! Viszont, ha most engedsz Jézus hívásának és hiszel örökérvényű áldozatában, amellyel leveszi rólad átkos bűnöd, nem kell többé félned, mert benne megmentődet, s nem bírádat fogod egyszer köszönteni. (Zsid 9:27-28) Mi uralja most szívünket: halálfélelem vagy istenfélelem?

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

Odaszánt élet, odaszánt javak

Igehely: 2Kor 8:1-6

Figyeljük meg a sorrendet: „először önmagukat adták az Úrnak” (8:5b). Az adakozás nemcsak a pénzünkről, hanem sokkal inkább a mi szívünkről és annak megfelelő állapotáról szól. Aki önmagát az Úrnak adja, az meglátja Őt és csodálatos példáját: „Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok” (8:9).

Aki előbb átadja magát az Úrnak, az nyomorúsága és szegénysége ellenére is fog adakozni. Gyengén álltak anyagilag, de annál bőségesebb volt az örömük és nagyobb gazdagságukká vált a tisztaszívűségük. Ó, kedves olvasó, van-e neked ilyen gazdagságod?

Nyomorúságuk és szegénységük nem volt akadály abban, hogy erejükön felül és önkéntesen részt vegyenek a szentek iránti szolgálatban. Mindezt sürgetve kérték, és ebben örömüket találták. Nem érdekes, hogy sokszor azok adnak a legtöbbet, akiknek a legkevesebb van?

Te, kikhez tartozol? „ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije volt, az egész vagyonát” (Lk 21:4b).

Deák Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?