2018. április 27., péntek

DÉLELŐTT | 
Gondja van a betegre

Igehely: Jak 5:13-15; Kulcsige: Jak 5:15 „És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer.”

Az Ige arra tanít, hogy gondoljunk testvéreinkre és legyünk együtt érzők velük. A betegek egy külön csoportot alkotnak, hiszen többségük segítségre, gondoskodásra szorul. Istennek gondja van a betegekre, és minket is bevon a gondoskodásba. Az első lépést a betegnek kell megtennie, imádkoznia kell Istenhez. Sajnos, vannak olyanok is, akik máskor nem imádkoznak, csak amikor betegek. Mi imádkozzunk a betegség alatt, de ne feledkezzünk meg a dicsőítésről sem, miután meggyógyultunk. Előfordulhat, hogy a fájdalom, tehetetlenség, csüggedés miatt a beteg nem tud Istenhez fordulni. A gutaütöttet fizikailag vitték Jézushoz, mi imában kell vigyük betegeinket Isten elé. Ezt a közbenjárást hittel kell tennünk, hogy megtapasztaljuk, Istennek ma is gondja van a betegekre, mert Ő ad mind fizikai, mind lelki gyógyulást.

Kinek mondod el először a hozzád érkező imakéréseket: Istennek vagy testvéreidnek? Megbíznak-e benned testvéreid a gyülekezetben úgy, hogy rád merjék bízni akár testi, akár lelki problémáikat?

Szeghalmi Győző

DÉLUTÁN | 

Most légy csendben (veszteg)

Igehely: 2Móz 14:9-14

A Vörös-tengeri átkelésnél Isten népe a szabadulás legnagyszerűbb pillanatához érkezett. S mit látunk? Kívül harc, belül félelem (2Kor 7:5b)… A fáraó közeledő hadserege láttán a félelem eltorzítja emlékeiket, szétzúzza bizalmukat a „hatalmas kézzel” szabadító Isten iránt. S a felkorbácsolt indulatukban zúgolódásban törnek ki (11-12.v.). Ilyen a hitetlenség vaksága: csak tévelyeg és Isten útjait hamisan ítéli meg. Megesett ez Dáviddal (1Sám 27:1), Illéssel is (1Kir 19:3-4). Ez a hitetlenség tegnap és ma ugyanaz. Nehézségeket támaszt. Majd arra sarkall, hogy azokat a maga hiábavaló igyekezetével szüntesse meg. Pedig így semmit sem érünk el. De ha ilyen pillanatokban „megállunk”, „veszteg maradunk”, akkor a hitetlenség helyébe a cselekvő Isten lép.

A hit megtanít a láthatatlanokra nézni (Zsid 11:1). A hit az, amely a nehézségek fölé emeli a lelket, egyenesen Istenhez (Zsolt 25:1b-2). És csakis a hit által jutunk el az Ő szándékainak megismerésére (Zsolt 16:11). Testvér, a nehéz helyzetben maradj te is veszteg hited csendjében, mert bizonyos: „az Úr harcol értünk”!

Leopold László

 Napi áhítat

Igehely: 1Móz 30:29–43; Kulcsige: 1Móz 30:30b „Jákób így felelt: Nem kell adnod nekem semmit, ha megteszed ezt az egyet: Tovább legeltetem és őrzöm a nyájadat.”

Minden embernek vannak képességei, tehetsége, amit arra kapott, hogy kamatoztassa. Már gyermekkortól kezdve látjuk, kinek mire van nagyobb hajlama. Az évek folyamán pedig van lehetőség fejleszteni annyira, hogy valaki magát és teljes családját is el tudja tartani vele.

Jákób sem hagyta magát, forgott az esze és járt a keze. Észrevette a lehetőséget, és élt vele. Meglett az eredménye.