2018. február 19., hétfő

DÉLELŐTT | 
Kinek tartod őt?

Igehely: Lk 9:18-22; Kulcsige: Lk 9:20 „Ő megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? Péter így felelt: Az Isten Krisztusának.”

Jézus első kérdése a tanítványok felé, hogy kinek tartja őt a sokaság? A második pedig, kinek tartják ők Jézust? Fontos, hogy mi is tudatában legyünk, kinek is tartja a világ Jézust, mert nekünk a világban kell misszióznunk, és ismernünk kell a világ valós szükségét. Másrészt, az is fontos, hogy mi kinek tartjuk Jézus Krisztust? Mit jelent Ő számunkra? Péter ismerte Jézust, és ezzel a nagyszerű hitvallással tesz vallomást: „Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” (Mt 16:16). Jézus egy érdekes felhívást intézett hozzájuk: még ne mondják ezt senkinek. Valószínű azért, mert bár Jézus az Isten Fia, de küldetéséhez hozzátartozik még az is, hogy meg kell halnia a világ bűneiért, és fel kell támadnia a halálból. Ez a teljes evangélium (!) Nos, amikor találkoznak a Feltámadott Úrral, megkapják a megbízatást és a felhatalmazást a hirdetésére (Lk 24:46-49). Ha nekünk is volt találkozásunk Jézussal, akkor mi is az Ő tanúi vagyunk. Te mit válaszolsz ezen a reggelen, ki neked Jézus Krisztus? Mit jelent számodra a vele való közösség?

Tóth Róbert

DÉLUTÁN | 

Testvéri felelősségvállalás

Igehely: 1Móz 44:32-34

Eltelt egy év vagy még több, amíg József megismertette magát testvéreivel. Vajon miért tartott ez ilyen sokáig? Gondolom, azért is, mert József még nem látta a megtérés igazi jeleit a testvérei életében úgy, mint ahogy az bekövetkezett a 44. fejezetben leírt eseményekben. József testvérei az első egyiptomi útjuktól érezték, hogy Isten keze rajtuk van, bánkódtak is a múltjuk miatt azért, amit Józseffel tettek, de az igazi változás csak később jött. Testvérei meg akarták ölni Józsefet, majd eladták őt az izmáelieknek húsz ezüstért. Micsoda felelőtlenség és gyűlölet volt ezekben az emberekben! A letűnt évek, a szükség, a különleges események arra érlelték vagy kényszerítették Júdát, hogy felelősséget vállaljon Benjáminért, legkisebb testvérükért. Micsoda változás! Júda kész bármilyen áldozatot meghozni. Készen áll arra, hogy testvére helyett rabszolgaként maradjon Egyiptomban. Nem akart újra bánkódást és bajt okozni apjának. Érdemes felfigyelni erre a nagy változásra, ami történt, különösen a Júda életében. Ez a testvéri felelősségvállalás csodálatos.

Szekrényes Pál

 Napi áhítat

Igehely: Jer 22:10-19 Kulcsige: Jer 22:15b-16 „De törvényesen és igazságosan járt el: ezért ment jól a dolga! Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem – így szól az Úr.”

Az emberek általában törekszenek valamilyen módon az elismerésre. Igyekszenek, ha nem is maradandót, de pozitív hagyatékot tudni maguk mögött. Vannak, akik fizikai létesítményeket hoznak létre, mások szellemileg alkotnak nagyot, irodalom, zene területén. Egyeseknek szobrokat emelnek, másokat más módon ismernek el, jegyeznek az utókornak. A talentumait, tehetségét, tudását, tapasztalatait, hitét mindenki szeretné kamatoztatni legjobb belátása szerint.