2018. január 19., péntek

DÉLELŐTT | 
Van tetteinknek igei alapja?

Igehely: Lk 6:1-5; Kulcsige: Lk 6:3 „Jézus így válaszolt nekik: Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor megéhezett ő is meg azok is, akik vele voltak?”

Napjainkban is tapasztalható nézetkülönbség arról, hogy hogyan kell viszonyulnunk az ószövetségi törvényhez. Mai igénkben arról olvastunk, hogy tovább folyt a vita Jézus és ellenfelei között Jézusnak a törvényhez való viszonyáról: ezúttal a szombat megtartása felől.

Botránkozást nem az okozott, hogy a tanítványok gabonaföldön áthaladva ettek a termésből: Izráelben ez, mint a törzsi birtokrendszer érvényét erősítő szabály fennállt: mindenki ehetett bármely föld terméséből, ha áthaladt rajta, csak magával nem vihetett belőle. A szombatot azzal szegték meg az általános felfogás szerint a tanítványok, hogy a letépés és a kimorzsolás szombaton meg nem engedett munkát jelentett. A Mester beszédes történeti példával válaszolt: szavaiban az is benne van, hogy tanítványai Dávidhoz hasonlóan sajátos isteni küldetésben járnak, Jézus küldetésében, akinek éppen ezért mindent alája vetett az Atya, a törvényt is, benne a szombattörvényt is.

Hogyan viszonyulsz Isten törvényeihez? Gépiesen akarod betölteni Isten igéjét, vagy megértve a Biblia üzenetét akarsz a Szentírás szerint élni?

Horváth Ferenc

DÉLUTÁN | 

Boldogság a megpróbáltatásokban

Igehely: Zsolt 84:5-10

Sokszor olvasunk a Bibliában arról, hogy kik a boldogok. Mai igénk háromféle emberről mondja ezt. Aki szereti az Úr házát, annyira, hogy szinte ott lakik, s nem fogy el ajkáról a dicsérő ének. Az is boldog, aki nem a maga erejében bízik, hanem az Úréban, s az is, akinek az esze folyton az Úr utain jár. De mit keres ugyanebben a zsoltárban a Siralom völgye? Az is a boldogsághoz tartozik? Nem. A siralom völgye, a sivatag, az élet nehezebb szakaszai nem teszik boldoggá az embert – képmutató, aki ezt állítja. A Zsoltáros szerint azonban a boldog ember a próbák során is boldog marad, sőt, mások számára áldás forrásává válik, amikor nehéz útszakaszon kell haladnia. Mindannyiunk életében vannak nehezebb utak is. A boldog ember nem csak kibírja valahogy a nehéz útszakaszokat, hanem mások számára is járhatóvá teszi azt: források völgyévé, ami előtte siralom völgye volt. Testvérem, ha téged figyel valaki életed nehezebb óráiban – megbátorodik, vagy még jobban kétségbe esik? „Adj új erőt, Urunk...”

Herjeczki Géza

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul ki­rály elől me­ne­kült, de ezen­kí­vül más ki­hí­vá­sok­kal is szem­be kel­lett néz­nie. A sok ve­szély kö­ze­pet­te Is­ten­hez for­dult vé­de­le­mért és út­mu­ta­tá­sért. De nem itt kezd­te az Is­ten­hez for­du­lást – bár soha nem késő el­kez­de­ni. Dávid már ifjú pász­tor­ként meg­ta­nult Is­ten­hez ki­ál­ta­ni. Ami­kor iga­zán nagy ve­szély­ben volt, em­be­ri­leg talán meg­old­ha­tat­lan hely­zet­ben – még ha ag­go­da­lom­mal és kér­dé­sek­kel telve is –, de tö­ret­len bi­za­lom­mal for­dult Is­ten­hez.