2018. május 3., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Nem hiábavaló munka

Igehely: 1Kor 15:55-58; Kulcsige: 1Kor 15:58 „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”

A bűn és a halál olyan ellenségeink, amit saját erőnk által nem győzhetünk le. A bűn ellen azonban folyamatosan harcolnunk kell, és csak Krisztussal győzhetünk felette. A halál pedig, mint utolsó ellenség töröltetik majd el. Mivel Jézus Krisztus személyében egy ilyen erős szövetségesünk van, fontos, hogy szilárdan álljunk meg a hitben, vagyis semmilyen helyzet, körülmény ne rendítse azt meg. A feltámadás bizonyossága és a tudat, hogy egyszer meg kell állnunk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy megjutalmaztassunk aszerint, amit e testben cselekedtünk, munkára kell késztessen bennünket. A munka fő mozgatórugója a szeretet Isten, testvéreim és felebarátaim iránt. Ebben a munkában nincs szabadság, nyugdíjkor. Ezt mindenkor végezni kell. A buzgóság, a munkában való jó előrehaladás bizonyítja az emberek előtt, hogy tudatosan munkálkodunk. A tény, hogy fáradozásunk az Úrért nem hiábavaló, segít előre haladni a nehéz körülmények között is. Mennyire vagy buzgó az Úr munkájában? Elfáradtál vagy szívesen fáradozol? Munkádért kitől várod a jutalmat?

Szeghalmi Győző

DÉLUTÁN | 

A kipróbált munkások ismérvei

Igehely: 2Kor 10:7-18

Fontos, hogy azok, akik Isten szolgálatába állnak, kipróbált életűek legyenek, akik igyekeznek jól vizsgázni a próbákban. Isten az, aki alkalmassá tesz a Neki való szolgálatra, segít Szentlelke által lelkileg felnőni ahhoz a szolgálathoz, amelyre elhívott.

A kipróbált munkások egyik ismertetőjele az, hogy tudnak építeni. Nem rombolják Isten országát, Isten gyülekezetét, hanem építik azt. Olyan munkások, akik mellett lehet fejlődni, előbbre haladni a keskeny úton.

Egy másik ismérve az az összhang, ami a szavaik és tetteik között van. Ma is ezt keresi és szeretné meglátni a világ az életünkben. Pál életében összhang volt a szavai, írásai és tettei között.

A kipróbált munkás magát nem másokhoz hasonlítja, hanem Istenhez. A szolgálatát sem mások szolgálatához méri, és nem ahhoz képest értékeli ki, hanem Isten Igéjéhez. Az ilyen testvérek nem ajánlják magukat, hanem tudnak várni Istenre.

Hogyan próbált ki téged Isten? A kipróbáltságnak milyen ismérvei vannak az életedben? Miben és hogyan segített neked az, hogy Isten próbára tett?

Kelemen Szabolcs

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szív­ben van.” – je­len­ti ki Sá­mu­el pró­fé­tá­nak az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szív­ben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt ben­ned va­la­mi jó is… áll­ha­ta­tos szív­vel ke­res­ted az Is­tent” (3.v.). Jós­áfát azt ter­jesz­tet­te, amit ér­de­mes volt, mert ez­ál­tal mun­kál­ta Isten aka­ra­tát, és a meg­té­rést szor­gal­maz­ta. Újra és újra ki­ment a nép közé. A lelki élet csak he­lyes rend­tar­tás­sal, jó ta­náccsal, Isten ne­vé­ben mű­kö­dik jól. Jós­áfát meg­té­rí­tet­te a ko­ra­be­li em­be­re­ket, őseik Is­te­né­hez te­rel­te szí­vü­ket.