2018. március 17., szombat

DÉLELŐTT | 
A változás elfogadása

Igehely: Lk 12:54-56; Kulcsige: Lk 12:56 „Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?”

Talán nem telik el nap, hogy ne néznénk meg az időjárás-előrejelzést. Napjainkban a fejlett technika segítségével az „idő próféták” elég pontosan prófétálnak. De történik úgy is, hogy az általuk mondottak nem teljesülnek. Jézus földön járása idején az időjárás előrejelzés megfigyelésen, hosszú évek tapasztalatain alapult. A Mester kijelentése szerint elég jók voltak benne az akkori emberek. A megfigyelést és a tapasztalatot elég jól alkalmazták. Lelki vonatkozásban ez már nem volt mondható róluk. Habár látták a jeleket, melyeket Jézus tett, nem voltak képesek belőlük jövőre vonatkozó következtetéseket levonni. Pedig ez fontosabb lett volna, mint az időjárás ismerete. Lelki tompaság jellemezte őket. Sokan még mindig az általuk legfontosabbnak tartott törvényhez ragaszkodtak, pedig „a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására” (Róm 10:4). Az Úr képmutatóknak nevezi őket. Pál apostol ezt írja a Róm 3:20a-ban: „Mert a törvény cselekedeteiből nem fog megigazulni egyetlen halandó sem őelőtte”. A jó változás tehát Krisztusban van, csakis általa lehet üdvözülni. Hiszed-e ezt?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A valóság Krisztus

Igehely: Kol 2:16-17

Rettenetes rontást okozhat Krisztus gyülekezetében a látszatra törekvők jelenléte és mindenféle aktivitása. A Kolosséi gyülekezetben is voltak olyan tanítók, akik a hit dolgaiban kezdőket megzavarták tanításaikkal. A kegyelemből hit által nyert üdvösséget, tanításuk szerint csak akkor tudhatják magukénak, ha bizonyos dolgokat nem tesznek, másokat pedig gyakorolnak. Tanításukkal megtagadták az igazságot, hogy Krisztus a valóság. A hívők már nem az árnyékban élnek, hanem a fényben. A felsőbbrendűségre törekvés, hamis buzgalommal öntelt felfuvalkodottságra vezet. A látszatkegyesek portréja alapján vizsgáljuk meg a Valósággal, Krisztussal való kapcsolatunkat. Ez meghatározza szolgálatunk minőségét és testvéreinkkel való kapcsolatunkat is. A bajkeverő portréja: a) Lelkesedésének jellemzője: emberi parancsok és rendelések követése, alázatoskodás, böjt, ünnepek… b) Tekintélyének alapja: látomások, angyalok tisztelete, bölcselkedés. c) Tévedésének gyökere: felfuvalkodás, testben bizakodás.

A Főhöz kell ragaszkodnunk, Krisztust kell magunkra öltenünk, hogy valóságos szentségben és igazságban szolgálhassuk őt.

Péter István

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.