2018. október 1., hétfő

DÉLELŐTT | 
Sok beszédnek sok az alja

Igehely: Péld 10:6-32; Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

Hogy bölcs, értelmes, igaz, vagy éppen gonosz, ostoba, bolond, bűnös valaki, azt a beszéde elárulja. Mi sokszor úgy ítéljük emberileg, hogy az a bölcs ember, aki jól meg tud felelni másoknak, vagy akinek mindenre van egy frappáns válasza. De az ige hangsúlyozza, hogy meg is kell fogadni a parancsokat (8), az intést (17) és azt is, hogy a bölcs tartózkodó a tudásával (14). Ahhoz, hogy életnek forrása legyen beszédünk és áldás mások számára, megfontoltan kell beszélni – vigyázni. Mert a sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés. Számít az is, ha kimondom, vagy ha nem mondom ki. „Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.” (Zsolt 17: 3 Károli) De a hallgatagság önmagában nem erény. Mert ha helyet adok gonosz gondolatnak, Isten látja a szíveket is...

Hogy Istennek tetsző és embereknek áldás legyen a beszédünk, ahhoz új szív kell először. Azután folyamatosan a Szentlélek befolyása, irányítása alatt kell élnünk. Van-e mit megvallanod ma reggel?

Hiszed-e, hogy az Úr Jézus képes megváltoztatni beszédedet?

Kelemen J. Sándor

DÉLUTÁN | 

Életmentő áldozat

Igehely: Jn 10:7-11; 11:49-52

Akár tudunk róla, akár nem, életünk többször igen komoly veszélyben forog. A Sátán és eszközei szeretnék ellopni, elrabolni békességünket, örömünket, reménységünket, sőt üdvbizonyosságunkat is. Már, ha van. Végső soron örök halálunkat akarja. Erre tökéletes eszköz a rendezetlen bűn. Egyedül képtelenek vagyunk éberen és hatékonyan védekezni!

Jézus Ajtóként beenged Isten áldott és megnyugtató jelenlétébe. Ugyanakkor a világból kihívott népe közé is. Kirekeszti az ellenséget, a károsító tényezőket. Mesterkedéseik, támadásaik Őt érték! Ő azért jött, hogy örök életünk legyen, és túláradó bőségben éljünk.

Jézus saját vérén vásárolt juhainak tekint bennünket. Jó Pásztorként életét, kényelmét, kiváltságait önként adta értünk. Mindenkinek jobb volt, hogy egyetlen ember haljon meg a népért és Isten szétszóródott gyermekeiért, semhogy valahányan elvesszünk! Engesztelő, helyettesítő áldozata a Belé vetett hit által hat. Általa az Atya őrködik a Gyülekezet felett. Kezéből senki és semmi ki nem ragadhat!

Vass Gergely

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.