2019. április 11., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Rágalom helyett szeretet

Igehely: Zsolt 15:1-5; Kulcsige: 15:3 „Nyelvével nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátjával, és nem hoz gyalázatot rokonára.”

Dávid az istenfélők tulajdonságai közé sorolja, hogy azok nem rágalmaznak beszédükkel. Rágalmazás az, amikor valaki hazugságot, féligazságot mond rosszindulattal, vagy túloz valamilyen dologban felebarátjával kapcsolatosan. A rágalmazás ártó hatását jól kifejezi a magyar szó, ami a „rág” igéből származik.

A rágalmazó nem ismeri be, és gyakran nem ismeri fel, hogy rágalmaz. A rágalmazást könnyű elrejteni az ártatlannak tűnő érdeklődés, megjegyzés, jó szándékú informálódás leple mögé. Rosszat teszünk vele, és ezért hasonlítható a verekedéshez, sőt a gyilkossághoz, mert ártó szándékkal tesszük. A rágalmazást – persze más néven nevezzük ilyenkor – alkalomadtán indokoltnak tartjuk, hisz jó lenne valakit egy kicsit megleckéztetni, nehogy elhiggye már magát! Vagy magunkat megtámadottnak véljük, és olyankor nem baj az – gondoljuk – ha mi is megvédjük magunkat. A rágalmazás a gyűlöletnek és a haragnak egy megnyilvánulási formája, ezért előzzük meg, és irtsuk ki szeretettel!

Mit kellene tenned gyakorlatilag, hogy elkerüld a rágalmazás minden formáját? Miért vagyunk hajlamosak arra, hogy engedékenyek legyünk a rágalmazással, és más rosszindulatú megjegyzésekkel szemben?

Kovács József

DÉLUTÁN | 

Zúgolódás Mózes ellen

Igehely: 4Móz 14:1-12

A zúgolódás és zavargás lelkülete az Úr népének életét is megzavarhatja, nagyban hátráltatva annak lelki fejlődését. Így történt ez Kádes-Barneánál, ahol a zsidók nemhogy hamarosan bementek volna a megígért földre, de megkezdődött a negyven évig tartó pusztai bolyongás. Ennek oka az volt, hogy a nép nem hitte el, hogy az Úr vezetni akarja, és meg tudja őrizni őket.

A hitetlenség elcsüggeszt és elkeserít: „jajveszékelt és sírt a nép”. Ahelyett, hogy örültek volna Isten védelmének, és velük kapcsolatos tervének, arra gondoltak, hogy ez nem fog megvalósulni, és vissza kívántak térni Egyiptomba. Hát lehetséges, hogy amit Isten elhatároz, ne tudná megvalósítani? Az ember azonban nem a saját hitetlenségét látja, hanem másokat hibáztat. A zsidók azt gondolták, hogy Mózes a hibás azért, hogy a pusztában erős ellenséggel találták szembe magukat. Pedig ő csak Isten eszköze volt, aki hűségesen szolgálta az Urat.

Ima: Uram, őrizz meg a hitetlenségtől, hogy soha ne hátráljak meg a nehézségek előtt! Óvd meg gyülekezetünket a zavargásoktól!

Kovács József

 Napi áhítat

Igehely: Péld 10:17–21 Kulcsige: Péld 10:19 „A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.”

A beszéd talán az ember egyik legellentmondásosabb képessége. Ezzel tudunk bátorítani, útba igazítani, segíteni, megnevettetni másokat és kifejezni szeretetünket. Ugyanakkor a beszédünkkel ártani is képesek vagyunk másoknak, megalázni, megsérteni, pletykálni, hazudni. Sőt olyan sebeket tudunk okozni másokban, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyulnak be az évek során sem. Jakab így ír erről: „Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat” (Jak 3:5).