2019. február 23., szombat

DÉLELŐTT | 
A szeretet nem számolgat

Igehely: Jn 12:1-11; Kulcsige: 12:3 „Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával.”

Az Úr Jézus nem sok elismerésnek örvendett, miután Lázárt feltámasztotta a halálból. Ellenségei egyre inkább csak szaporodtak. Betániában, Lázárék házában már igen otthonosan érezte magát az Úr. Együtt ül az asztalnál Lázárral, a két nővér pedig szokás szerint végzi azt, amit a szívük diktál. Márta a konyhában végzi kedvenc feladatát, Mária pedig a lelki dolgokra fekteti a hangsúlyt. A kenet, amivel Mária az Urat megkente, az valódi és drága volt, nem valami olcsó utánzat. Ez kap hangsúlyt a történetben. Bár ezért Mária kritikát kapott (de azt is nézni kell, hogy kitől!), ő maga nem kezdett el védekezni és magyarázkodni, mint ahogy ez mostanában divatos. Az Úr a védelmére kel, és olyan magyarázatot mond a ,,könyvelőnek”, ami enyhe dorgálásnak is megfelelne. Mária nem ismerhette a kenet pontos értékét, de érdekes, hogy Júdás igen. Hivatkozott is a szegényekre, de neki semmi köze nem volt hozzájuk.

Hogyan lehet egészségesen értelmezni, amit itt az Úr mond: ,,...én nem leszek mindig veletek” azzal ellentétben, amit mennybemenetele előtt mond: ,,...én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig”? (Mt 28:20)

Dániel Zalán

DÉLUTÁN | 

Amnón és Támár

Igehely: 2Sám 13:1-19

Dávid családjának egyik szégyenfoltja ez a történet, amely nemcsak abban az időben fordult elő, hanem a modern korszakban is. Ezt vérfertőzésnek nevezik. Az a csalafintaság, amely által magáévá tette Amnón a lánytestvérét, arra vall, hogy nem egyszerű balesetről van szó. Úgy látszik, hogy a testi kívánság sok esetben nem uralható. Ez ellen Pál így védekezik: ,,megsanyargatom és szolgává teszem testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná.” (1Kor 9:27) ,,Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek.” (Gal 5:16) ,,A testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm 13:14) Nehéz terület ez. De érdemes felidézni József magatartását az egyiptomi Potifár feleségével szemben, amikor neki lett felkínálva a bűnös cselekedet.

Azt, hogy égbekiáltó bűn történt Amnón és Támár között, az is bizonyítja, hogy gyűlölet lett belőle, ami végül gyilkosságba torkollt.

Dániel Zalán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Fi­lip­pi­ben vég­zett misszió­mun­ka miatt Pál és Szi­lász igaz­ság­ta­la­nul szen­ve­dett, és bör­tön­be ke­rül­tek. Köz­ben a bör­tön­őr meg­tért, és ház­né­pé­vel, akik hit­tek, be is me­rít­kez­tek még azon az éj­sza­kán. A város elöl­já­rói más­nap meg­üzen­ték a bör­tön­őr­nek a tör­vény­szol­gá­kon ke­resz­tül, hogy bo­csás­sa sza­ba­don az apos­to­lo­kat. De mivel nyil­vá­no­san meg­ver­ték, és bör­tön­be zár­ták őket íté­let nél­kül, pedig római pol­gá­rok vol­tak, ezt Pál és Szi­lász nem hagy­ta annyi­ban. Azt kér­ték, hogy jöj­je­nek el az elöl­já­rók, és maguk ve­zes­sék ki őket, ne ti­tok­ban bo­csás­sák el, mint va­la­mi go­nosz­te­vő­ket.